Természetes jelenség egy fodrásznál, pizzafutárnál ha nem kap borravalót morcogva viseli?

Szerintem elsősorban étteremben illik adni a pincérnek.

Ételfutárnak adhatsz ha nagyon gyors volt, vagy ha már nem először jár nálad, vagy épp jó napod van...

Na de fodrász??? Mondjuk én fiú vagyok aki a legolcsóbb helyen "lecsapatja" a haját géppel, de még ifjú koromban amikor fontos volt a jó séró, akkor sem adtam borravalót egyszer sem...

Nem kéne hogy természetes legyen, viszont ezek tipikusan olyan szakmák ahol számítanak arra hogy nem forintozod ki a fizetendő összeget. Ők abból az 1-200 forintból is élnek.

Én felszolgáló vagyok, de pl ezért sem dolgozom otthon.

Egyrészt a vállalkozó olyan bért ad amibe bele van kalkulálva hogy a vendég is ad, tehát ha ez elmarad akkor annyival csökken az ember bevétele.

Most erre lehet azt mondani hogy a vállalkozó adjon több fizetést, de őt addig hidegen hagyja amíg jön más és megcsinálja kevesebbért is. És Magyarországon mindig lesz aki megcsinálja akár a feléért is.

Ezzel annyi a baj hogy az emberek elmentek külföldre, a nyugati országrészben pl krónikus szakember hiány van, nincs egy normális, nyelveket beszélő, hozzáértő pincér sehol.

Utolsó, a borravalózás egy több száz évre visszatekintő szokás. Aki ismeri az eredetét valaminek, az képes igazán megérteni rendeltetését. Régen, nagyapáink idejében még nem is pénzt, inkább 1-1 pohár italt adtak a pincérnek. Változnak az idők és mivel hülyén néznének ki a tök részeg pincérek a puccos budai éttermekben sokkal kézenfekvőbb "borravalót" adni, ami kiváltja a munkahelyi lerészegedést és lehetővé teszi hogy azt a kis pluszt másra is költhesse, ne csak borra.

Erre egy valós sztori: Nálunk anno mikor egy patinás budai étterem kerthelyiségében dolgoztam volt esténként zongorista. Sokszor előfordult hogy meghívták egy italra, ő pedig konyakot kért. ilyenkor bejáratott forgatókönyv szerint egy kis jeges tea-cola keveréket kapott tőlünk felszolgálóktól, konyakos pohárban. Koccintott a vendéggel aki kifizette nekünk a konyakot, mi pedig szépen záróra után az ilyen "kamu konyakok" árát odaadtuk a jogos tulajdonosának, a zongoristának.

Azaz átalakult a "bor"-ez esetben konyak-borra valóvá, amivel sokkal előrébb volt zongorista barátunk, mintha lezúzott volna egy este fél üveg Henessy-t. Sokkal célravezetőbb lett volna a vendégtől is ha odaadja a konyak árát, az arra kihelyezett kis pénzgyüjtő pohárkába, ami a zongora tetején volt és már indulásnál volt benne pár száz forint-jelzés értékkel.

Digo te sok mindent összekeversz. Még a konyakot is. Más dolog a praktikusság egy meglévő szokásnál, más dolog, ha nem a "szolgáltatást", hanem a minőségét (tudniillik, hogy az átlagnál - természetesnél - jobban éreztem magam) díjazzuk, és más dolog a "borravaló". Eredete a nevében benne van, és nem üldözni kell, hanem a helyére tenni. Az a szokás azonban, hogy boldog-boldogtalannak jattot adjunk, a szocializmus egy "praktikus" jelensége. A borravaló továbbfejlesztése. A hibás gazdaságpolitika miatti rossz fizetések kompenzálása. A taxivállalat költségvetésben nem jelent meg ez az összeg, így nagyon jól mutatott a statisztika, hogy ők milyen kevésből kihozzák. Meg a posta, a kereskedelem és a többi is. Normális helyeken ennek a fogalomnak egészen más a szerepe, mint nálunk. Annak van helye, mert plusz "szolgáltatást" az én átlag fölötti jóérzésemet jutalmazza, ami nekem nem jár, kizárólag a "szolgáltató" jó érzése és empátiája diktálja. Ehhez képest a "fizetéskiegészítés" alpári és kényszer, mert társadalmi jelenség. Ha nem teszed, hátrányba kerülsz.

Itt bizony súlyos szemléleti különbségekről van szó, ami sok más területre is kihat - meglehetősen károsan.

7#, hogy a borravaló a szocializmusból ránk maradt szokás lenne?

2 éve élek Bécsben, korábban pár évet lehúztam Londonban is és mindkét helyen ugyanúgy (sőt!) jattolnak a taxisnak, pincérnek, fodrásznak. Pedig ott hol volt szocializmus?

A borravalózás az egész nyugati világban jelen van.