Ebben az esetben mennyire tűnhetek okoskodónak egy gyerekkel szemben?

Jelenleg történelem szakos vagyok, nekem szinte a hobbim,hogy a történelemmel foglalkozzak, főleg a magyar, de mindenben ott vagyok.

A villamoson éppen történelem kvízt játszok, mikor a mögöttem ülő gyerek elkezdi mondani a válaszokat. (hol jót, hol rosszat)...

Egy idő után megkértem,hogy foglalkozzon valami mással, de elkezdte mondani,hogy ő nagyon jó töriből, és már mondta is,hogy miket tud, miket tanul, sőt oda is ült velem szembe.

(hiperaktívnak tűnt)

Hát gondoltam jó, beszélgessünk, más választásom úgysincs.

Kedvenc témám a II.világháború, de igazából Horthytól a napjaikig mindent szeretek, így azonnal belelovaltam magam a témába.

Rögtön megszórtam szegény gyereket néhány igazán nehéz dátummal, amiket még sok felnőtt sem tud.(ő meg gondolom nem is tanulta még olyan részletesen). Aztán észrevettem magam,hogy ez sok,de persze nem bírtam ki,hogy ne mondjam meg a helyes válaszokat.Végül inkább rákérdeztem,hogy mit tanulnak.

Azt mondta,hogy Róma, innét is kérdeztem, volt némi hiányossága, de egész ügyes volt.

Ugráltunk kicsit az évszázadok között, mindenből tudott egy kicsit.

A végére kissé már meg is volt szeppenve, hogy talán mégsem tud annyit (mint amennyit én).

Aztán hirtelen le kellett szállnia.

Sok utas hallgatott minket, de tényleg olyan okoskodó gyerek volt, én meg sajnos nagyon arrogáns tudok lenni ha töriről van szó.

Ráadásul a gyerekhez sem értek, sőt...

Egy nő annyit mondott,hogy szép volt, megérintette a vállam, aztán mikor leszállt még mosolygott rám.

De kicsit elszégyelltem magam,hogy most komolyan kioktattam egy gyereket...ha egy történészt szerelek le, arra büszke lennék, de most nem tudom, lehet,hogy engem is egy okoskodó hülye gyereknek néztek?

Egyébként ő nem volt buta, lehetett maximum 14 éves, és relatíve tényleg sokat tudott, bár kevert, és rosszul értelmezett néhány dolgot, de gyerek na...