Olyan furcsa. Amikor valamit végre magkapunk, jóval később, mint szerettük volna, akkor már nem tudjuk annyira értékelni őket. Veletek is így van?

Nalam is ugyanez van,amire vagyok sajnos nem jon rogton,és mire meg van én is sirok!Talan ez azért lehet,mert az ember egy ido utan belefarad a varakozasba.

Nálam is ugyanez volt, de én annak tulajdonítom, hogy az ember felnő. Amikor fiatal, tele van vágyakkal, tervekkel, álmokkal, de amikor ezek megvalósulnak később, már felnőtt emberként nem tud úgy örülni nekik, mert nem tulajdonít nekik akkora jelenőséget vagy akkorra már más célokat tűzött ki, amik fontosabbá váltak a régi vágyaknál.

Én is jártam már így! kb. 3éve terveztük hogy elköltözünk és 2éve vettünk is egy házat de csak idén költöztünk be! nagyon szeretem volna az elején de mire sikerült nem tudtam neki örülni! :/