Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Volt egy kisebb konfliktusom...

Volt egy kisebb konfliktusom a barátnőm anyukájával?

Figyelt kérdés
Ma ahogy felmentem a barátnőmhöz(évfolyamtárs) tánc előtt akkor köszöntem hogy csókolom meg mondta hogy máskor majd máskor csengessek. Én meg elmondtam hogy csengettem de úgy érette hogy a lenti kapunál mindegy. Akkor itt még beszéltem vele és tényleg veletlenül letegeztem. Nem volt semmi durva csak úgy általánosba. Aztán persze kijavítottam magam mert észhez kaptam és utána magázva beszéltem vele. Kérdezte hogy nem e vagyok éhes meg stb de mondtam nem köszömöm otthon ettem már. Bementem a barátnőmhöz ott vele voltam egy fél óráig majd mielőtt elmentünk megkérdezte hogy anyukám hány éves meg stb de nem értettem először miért. Elmondtam 43éves és erre mondja hogy jó akkor velem egy korú. Aztán leszidott hogy nem ez volt az első alkalom hogy amikor bejövök nem köszönök és máshol sem. Meg hogy ha feljövök a házába akkor elvárja hogy köszönjek és tisztelettel beszéljek vele meg stb. A múlt héten volt a suliba papírgyűjtés és összefuttam vele az osztálytársaimmal én köszöntem neki elsőként(!) mindenki közül aztán amikor mentünk volna el akkor is én voltam az első aki elköszönt tőle hogy csókolom aztán az osztálytársam utána kiáltotta hogy csókolom. Na ezt az esetet felhozta a beszélgetésnél és azt mondta hogy nem köszöntem neki csak az osztálytársam én meg mondtam hogy pedog én voltam az első aki elköszönt de azt mondta hogy nem ez nem igaz meg stb. Jó ezt hagytam mert jött egy újabb példa. Bejött a barátnőmmel a suliba mert valamit megakart beszélni az osztályfőnökkel. Én az osztálytársamon nevettrm aki beverte a fejét a rediátorba és végig csengett a csövökön és ez után vettem csak észre hogy elment az anyukája így utána szóltam hangosan hogy csókolom! Tényleg nem vettem észre csak amikor már elmentek. Komolyan mondom hogy köszönök minden egyes alkalommmal ha találkozok vele és elég érthetően. Hetente 2x járok fel a barátnőmhöz már egy jó ideje. Csak most nekem van bűntudatom hogy videlkedtem miközbe tudom hogy mindig köszönök neki előbb utóbb. De nem hitte el én meg ilyenkor már nem tudok mit csinálni. Azt is bevallom hogy volt max 4 alkalom amikor tényleg letegeztem egy mondatba de utána kijavítottam magam. Nem direkt csinálom csak kicsúszik a számon. Nektek mi a véleményetek? Tényleg csak én vagyok ebbe a hibás? Mert őszintén megvallva én nem így hiszem. Tudom mi a hibám de ha egyszer mindig minden alkalommal köszönök neki akkor én ezt nem értem már. 14/L
2015. okt. 20. 20:12
 1/4 anonim ***** válasza:
Azt nem értem, hogy tudsz valakit véletlenül letegezni.
2015. okt. 20. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Jó ezt még én se. Azért valószínű mert a többi barátnőm anyukáját tegezhetem. Azt még nem írtam hogy utána többször is elnézést kértem de utána mondta hogy nem baj meg már mosolygott is. Elmondta még hogy ez ne befolyásolja ez a beszélgetés a barátnőm és a közöttem lévő kapcslatot.
2015. okt. 20. 20:42
 3/4 anonim válasza:
Kérlek szépen legközelebb, ha ilyen szép hosszú litániát pötyögsz be, legalább próbáld meg tagolni vesszővel, bekezdésekkel. Ebben a formában rettenetesen fárasztó. Ha hasonlóképp beszélsz, mint ahogyan írsz, nem csodálkozom a félreértéseken.
2015. okt. 20. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

"Azt nem értem, hogy tudsz valakit véletlenül letegezni."

Felnőtt vagyok, de néha velem is előfordul, hogy nálam idősebbeket véletlenül letegezek, persze utána rögtön visszaváltok magázódásba. Ez bárkivel előfordulhat, nem kell belőle nagy ügyet csinálni.


Kérdező! Lehet, hogy kicsit visszahúzódóbb vagy mint az átlag, és a barátnőd édesanyja ezt ki is használja azzal, hogy beszólogat.

Nem kellene ilyesmiért bocsánatot kérned, hiszen nem hibáztál.

Ne legyen bűntudatod!

Legközelebb ha megint beléd köt, akkor védd meg magad. Mondd el neki a saját szavaiddal a következőket:

"Hölgyem, engem arra tanítottak, hogy mindenkinek adjam meg a tiszteletet, és én ezt meg is teszem.

Persze, néha előfordul, hogy zavaromban letegezem önt is, de utána mindig kapcsolok, és visszaváltok magázódásba. Ez az én hibám, talán túlságosan ideges vagyok, és elnézést is kérek miatta.

De azt nem szeretem, hogyha olyasmivel gyanúsítanak meg, amit nem követtem el! Eddig minden egyes alkalommal köszöntem önnek, ha ezt ön nem vette észre, akkor vagy figyelmetlen, vagy a hallásával lehet gond, ezért kérem, hogy ne hárítsa rám a dolgot.

Ha pedig nem köszöntem, akkor az azért lehet, mert vagy mögöttem ment el, és a hátamon nincs szemem, vagy épp bele voltam merülve egy beszélgetésbe, vagy a saját gondolataimba, és nem vettem észre. De ha jól tudom, akkor ez a felnőttek között is előfordul, nemhogy egy kamasznál.

Jó barátnője vagyok a lányának, és önt is tisztelem, ezért megkérném, hogy fogadja el az általam elmondottakat, mert úgy érzem, nem követtem el hibát (a véletlen tegeződést kivéve)."

2015. okt. 22. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!