Miért tagadják egyesek hogy a finnugor nyelvcsaládba tartozunk?

"testrészek, vér, tűz, ég"

Kéz angolul hand, olaszul mano.

Fej angolul head, németül Kopf, olaszul capo.

Vér angolul blood, olaszul sangue.

Tűz angolul fire, olaszul fuoco, németül Feuer stb., oroszul viszont már ágony.

Ég angolul sky, olaszul cielo, németül meg Himmel.

Igaz, egy nagyeszű dilettáns kutató azt is kifejtette már pár oldallal ezelőtt, hogy indoeurópai nyelvcsalád nem is létezik.

Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a nyelvcsalád bizonyos nyelveiben a több lényegében hasonló tárgyat jelölő szavak közül más vált dominánssá egy adott tárgy jelölésére, a többi jelentése eltolódott. Gyakran csak a hangváltozás miatt tűnik különböző gyökerűnek két szó.

"Fej angolul head, németül Kopf, olaszul capo."

Ebben az esetben a head és a capo csak azért nem tűnik rokon szónak mert az ógermánban az indo-európai kauput szó haubud-ra változott nyilván ez a különöbző germán nyelvekben tovább módosult. A német Kopf meg nem ugyanabból a ősszóból ered, hanem a keup szóból ami üreges tárgyakat jelöl (pl latin cupa-ivóedény).

Tűz angolul fire, olaszul fuoco, németül Feuer stb., oroszul viszont már ágony.

Ez pedig egy példa a másik esetre. Az ősi indoeurópai nyelvben több szó létezett a tűzre, az élő tehát mint Istenségként tisztelt tüzet jelölő egni, és az élettelen tüzet jelölő paewr (ebből származik a görög pír, és az angol fire is. Azt hiszem szláv nyelvekben is jelen van a paewr mint pyr de ott parazsat jelöl.

Tehát kicsit bonyolultabb a dolog mint amilyennek látszik.

Sün Integré: Azért azt is vedd figyelembe, hogy az olasz az indoeurópai nyelveken belül az újlatin "nyelvi alcsaládnak" (vagy nem tudom hogy mondják ezt szakszóval, de majd ide téved egy nyelvész és elmagyarázza)

a része az angol pedig a germáné.

Két germán nyelvnél például.

zöld angolul= green németül= grün

szív angolul= heart németül= herz

vér angolul= blood németül= blut

stb.

[link]

Itt van rengeteg török "jövevényszó"

Hát nem tudom ti, hogy vagytok vele de ezek pl. sár, szél, sárga, kék, piros, Isten, ég, térd, boka, gyomor, köldök, gyaláz, bátor, törvény

Nem hiszem, hogy jövevény lenne ez inkább alapszókincs...

#87: Ugyanez a "finnugor eredetű" szavaknál is baj. Ha megnézzük a Swadesh-listát, ott is számos olyan szó van finnugor eredetűnek nyilvánítva, amely egy jóval ősibb, az ún. nosztratikus szókincs része (és ily módon rokonítható az indo-európai és/vagy az altaji nyelvekkel is). Aztán olyan szavak is finnugornak vannak nyilvánítva (pl. "sok", amelyek egyértelműen az altaji nyelvekkel mutatnak rokonságot, de mégis finnugornak vannak besorolva, mert pl. a manysiban van egy hasonló alak, míg a többi uráli nyelvben nem, még akkor is, ha az altaji nyelvek többségében viszont megtalálható). Az "alapszókinccsel" pedig az a baj, hogy nagyon nehéz objektíven definiálni. Az "alapszókincs = ami finnugor eredetű" nyilvánvalóan logikailag hibás definíció. Ha viszont a szavak jellegét nézzük meg jelentés alapján, ott megint hajlamosak lehetnénk elfogultak lenni (ami finnugor, az inkább alapszókincs, ami török, az inkább jövevényszó). Ez logikailag szintén hibás.

Viszont ha objektivitásra törekszünk (pl. 207 szavas Swadesh-lista), abból kb. hasonló mannyiségű szó lesz rokonítható az uráli és az altaji nyelvekkel is. Ez alapján viszont nem valósul meg az uráli túlsúly az alapszókincsben. Nyelvtanilag szintén nem áll annyira távol az uráli és az altaji nyelvtan. Viszont a mesterségesen a nyelvcsaládok közé húzott vonalak éppen ezeket a párhuzamokat fedik el. Pedig az, hogy jelenleg a magyart az uráliba soroljuk be, nem jelenti azt, hogy ne lenne legalább ugyanannyi érv amellett is, hogy akár az altajiba is sorolhatnánk.