Vajon milyen lenne a világ, ha mindenki előre tudná saját halálának pontos dátumát?

ha eleve így születtünk volna, és ez a "rend" uralkodott volna, akkor nyugi lenne

ha most következne be, akkor tuti gáz lenne

Jah, és sohasem tudhatod... ha például előre az van megírva, hogy 2 év múlva meghalsz, akkor úgy is élsz (pl. belebetegedsz, vagy jól túlpörgeted magad, hogy minden beleférjen), és épp ezért halsz meg hamar. Ha pedig tudod, hogy még száz évig élsz, akkor ez bíztat is, nem parázol, szépen lassan veszed az életet, és tényleg 100 évig élsz. Lehet, hogy ez egy ilyen önbeteljesítő jóslat lenne.

Mondjuk, ha napra és percre pontosan meg lenne írva, hmmm, az más tészta.

Én nem akarom tudni.

Passz, mások nevében nyilván nem beszélhet az ember.

Én a magam részéről mindenekelőtt megnyugodnék.

Ha ugyanis biztosan tudom a dátumot, az órát és a percet, akkor ezzel együtt azt is biztosan tudhatom, hogy előtte semmiképpen sem. Így például már nyugodtabb szívvel ülök például repülőre, vagy akár csak egy autó volánja mögé (ez utóbbi annál is inkább lenne hasznos, mert egyébként épp azért utálok vezetni, mert mindig attól tartok, hogy történik valami).

Aztán, eszerint tervezném az életem. Mindenképp megírnám még előtte a végrendeletemet, eszerint terveznék pl. hosszú távú lekötéseket és megtakarításokat, a számomra fontos emberekre ennek tudatában szánnék arányosan több időt, és amennyiben előtte nem sokkal úgy néz ki, hogy hirtelen és váratlanul fog beütni a dolog (tehát még előtte néhány órával is jól vagyok, meg semmi előjel nincs), akkor mindenképp tennék róla, hogy egyedül legyek, amikor bekövetkezik.

Élj úgy, mintha ez a nap lenne az utolsó!

XX

És akkor nem kellene körülnézni a zebrán sem?

Bioételek? Sport? ugyan már...

Teljesen más lenne az élet, ezért nem lehet tudni.

Nem lenne jó lelkileg sem és az időpontnál fontosabb a körülmény (pl. a feleségem mellett békében, vagy a jegesmedve szájában, stb.).

érdekes, nem rég volt a sulinkban színjátszó fesztivál és az egyik osztály pont erről írt darabot...

egyébként én nem akarnám tudni...