Szerintetek lehetséges, hogy elfogadjunk egy sérült embert?

Lehetséges. Tanulásnak hívják.

Az ismeretlentől nemcsak a régebbi korokban féltek az emberek. Az ismeretlen bizonytalanság, és az ember ezt nem képes elviselni. Ezért alakult ki a vallás, és ezért alakult ki a tudomány. Mindkettő a maga módján a bizonytalant csökkenti.

Az emberi betegségek egy más problémakör. Itt két dolog motivál alapvetően. Egyfelől a bizonytalanság (én is elkapom - volt erre tapasztalat), másfelől a másság elutasítása (végső soron ez is bizonytalanság - butább ember jobban elutasítja, mert nem tudja, mit kezdjen a helyzettel).

Azt kell megérteni, hogy bizonytalanság (ismerethiány) mindig lesz. De nem mindegy miféle, mennyire hat közvetlenül nagy tömegek mindennapjaira. Az ilyen hatások többnyire egyszerűek, többségében egy alapszintű ismeret elég a megértésükhöz. De ha egyéb életben maradási problémák elnyomják a megismerés iránti igényt (például, mert éhes ember kevéssé fogékony rá), akkor fokozódik a butaság, ezáltal a másságtól, az ismeretlentől való félelem. Vagy a hitbe menekülünk, vagy fellázadunk (és ölünk).

Megfigyeltem, hogyha valaki egyedül megy az utcán és lát egy valamilyen sérültet, akkor látszatra elfogadja. Viszont ha már ugyanez az ember 2-3 társával együtt megy, és együtt látnak egy sérült embert, akkor sajnos megy a szapulás. Tehát szerintem nem lehetséges, csak az álszentkedés megy.

A szemléletváltásos módszer (pl.: reklámok a TV-ben újságban a témáról) sem sikeres, az inkább felerősíti a gyűlöletet. Talán egyedül az a módszer hatásos (bár ez sem 100%-os), ha már gyerekkorban együtt tanulnak, játszanak a sérültekkel az épek (persze nem a magyar példák alapján...).