Csak nekem van elegem ebből az egész világból? Hogy szabadság ez így?

Egyrészt egyetértek veled, sok rossz dolog van a világon és ebben az országban is, főleg hogy már külföldről is kapják a sok kritikát a "vezetőink".

De azért látszik hogy még fiatal vagy és nem látod át teljesen a dolgokat, bár azt látom hogy fordítasz figyelmet arra, hogy mi lesz a jövőddel, ennyi idősen ez már azt hiszem jó dolognak számít.

Viszont:

a joint-ról annyit szeretnék mondani, hogy bár konkrétan nem tudom hogy ebben az országban vagy máshol miért tilos, de sok ember nem tud megállni egy ponton és a joint után könnyen átlépnek a komolyabb drogokra, utána vagy belepusztul vagy börtönbe kerül vagy mehet az elvonóra. Ebből kettő mindenképpen az állam pénzét (és a mi adónkat) fogyasztja.

Van egy-két hely ahol nem veszik komolyan a tiltást és az Egyesült Államokban több államban és persze Hollandiában legális.

Vannak idióta szociális/társadalmi "szabályok". De vannak hasznosak is, egy bizonyos szinten kell egy keret ami alapján működnek a dolgok, különben hatalmas káosz lenne.

Az ellen nem tudsz tenni hogy az emberek nagy része sekélyes és hidd el hogy sok ember nem ért egyet a társadalmilag elfogadott dolgokkal, csak félnek kimutatni.

Például valakinek meginog a hite vagy már ateista is lett de nem meri mondani a vallásos családban vagy mondjuk valakinek egyedi hobbija vagy zenei ízlése van de nem meri felvállalni, mert fél hogy kiközösítik.

Ezt én nem helyeslem, de többnyire alacsony önértékelés következményeként jelenik meg. Túl sokat nem tudsz ellene tenni, csak azt hogy az ismerőseid előtt felvállalod a személyes véleményed és ezzel példát mutatsz, hogy nem kell félni. Ettől függetlenül, tiszteletben kell tartani a másik véleményét is, nem leugatni csak mert valamiről másképp gondolkodik.

A munkaüggyel a helyzet az országban tényleg kegyetlen rossz, de a legtöbb helyen így van, hogy tanulni kell ha jobb állást akarsz. Sok ember van kevés munkára, így nagy a verseny, valamilyen szűrőt fel kell állítani hogy el tudják dönteni, ki kapja meg az állást.

Itt inkább az ország helyzetével van gond, mert ha külföldre mész, ott jobban megélsz ugyanazokon a pozíciókon.

Az egyetlen amit tehetsz hogy vagy külföldre mész, vagy itt maradsz, de akkor meg kell próbálnod a pozitív dolgokra koncentrálni, és persze ha van lehetőség rá, akkor odafigyelni, észnél lenni, hogy hol akarnak aládvágni (politika és kereskedelem) és amennyiben lehetőség van rá, szabályos, tisztességes keretek között tenni ellene.

Én pl nem olvadok bele a tömegbe, nem fogok például lerészegedni hamis barátokkal mikor még csak nem is szeretem az alkoholt.

Nem jópofizok olyanoknak akiket nem kedvelek, csak nehogy egyedül maradjak.

Nem titkolom a nézeteimet ha megkérdeznek, de azért nem is vágom mások képébe kéretlenül.

Aláírás: egy már húszas évei második felét taposó személy

Az első válaszoló vagyok.

Azt még szerettem volna írni, hogy úgy látom hogy a saját véleményedet sem látod át.

Először írtad hogy nem tetszik (ha jól értelmezem), hogy mindenki ugyanazt csinálja, hallgatja, stb., viszont ha egyedi nézeteid/véleményed, ízlésed van, az meg már kirekesztésre ítéltetik.

Ezután egy utólagos hozzászólásban ostobának nevezed az elektronikus zenét.

Milyen jogon?

Én az előbbi hosszabb válaszomban leírtam hogy felvállalom a véleményem, ami sokszor eltér a "tömegcucctól".

A zenében viszont legszívesebben konkrétan az elektronikus zenét szeretem. Nem azért mert mások is ezt szeretik, hanem azért mert én ezt szeretem.

Emellett persze sok minden mást is hallgatok. Közben, viszont nem járok diszkóba, hanem világirodalmat olvasok.

És képzeld, felnőtt létemre még színezni is szeretek!

Lehet kritizálni az ízlésemet, csak akkor nem értem hogy neked mi a problémád azzal, hogy mások nem fogadják el a te nézeteidet, ha te ugyanazt csinálod...

Ne úgy vállald fel a saját nézeteidet hogy közben ostoba vagy más negatív jelzővel "fikázod" más ízlését. Akkor ugyanolyan vagy mint azok akiket kritizálsz.

Sehogy.

Azt , hogy szabadok vagyunk csak a legnaivabb embirkák hiszik el , akik akár éljeneznek is bűnöző politikusainknak. A választási színház a legnevetségesebb , nem számít semmit az emberek szavazata , ez csak azt a látszatot akarja kelteni hogy az embereknek van beleszólásuk a politikába. Pedig nincs. A pénzemberek érdeke érvényesül mindenhol.Ez a kapitalizmus , az emberek teljes kihasználása , kiszolgáltatottá tétele és nyomorba döntése. Minden területen ott vannak a mamutcégek , az "élelmiszer"iparnál a monsanto , a sok műanyag szart odateszi az emberek elé.... mcdonalds undorító ehetetlen szutyok semmi más.

Ezek nem összeesküvés elméletek , hanem ki nem mondott tények.

Zene....

A média jó dolog , de rosszra használják. Elektronikus zenél többségében nem látok fantáziát én se , bár a régiek között voltak jók.

Azt a b*sz*tt q*rva eget! Én nem hittem, hogy még egy ilyen gondolkodású ember létezik, mint én:o Bocs a trágár fogalmazásért, de pár napja szinte szóról szóra ugyanígy fogalmaztam meg anyámnak a világnézetemet, ő meg csak lesett, hogy mégis mit magyarázok neki :D

Egyszerűen gyűlölöm, hogy köteleznek már szinte mindenre, az ember bármit akar tenni azt nem teheti, mert szinte fix, hogy van egy hátulütője a dolognak, amivel szintén csak magaddal b*szol ki. Gyűlöltem kiskoromban minden nap aludni, délután ott lenni az óvodában. Gyűlöltem általános iskolás koromban minden reggel felkelni, és minden este lefeküdni csak azért, mert ISKOLA.. Azt azért nem állítom, hogy semmi hasznosat nem tanítottak, de elég nagy részét feleslegesnek tartom. Most jelenleg 9 osztályban koptatom a padokat, ráadásul már pár hónapja külföldön, ahol egy árva szót nem értek abból amit papolnak, de mégis meg kell feleljek minden nap mindennek a semmiért cserébe.

Nem mellesleg még szinte semmit sem bírok magam elé kitűzni, mint életcél, mert egyszerűen nem látom értelmét az oda vezető útnak. Mindenki azt meséli, hogy milyen végzettsége van, de hát köze sincs a munkájának ahhoz. Kérdem én akkor mi értelme van bejárni egy olyan utat ami csak kínlódással jár, de semmi haszna?

Tudom, hogy nehéz szakmailag elhelyezkedni, de ha sikerül is, akkor is csak dolgozol azért, hogy eltartsd a családod, vagy magad. Példának felhoznám apámat, aki 3 éven át tőlünk távol egy idegen országba dolgozott reggeltől estig csak azért, hogy nekünk 2000km-rel arrébb legyen mit ennünk. Mélyen tisztelem, és hálás vagyok amiért ezt a döntést meghozta, és amiért ilyen életet élt, de azt nem vagyok képes megérteni, hogy miért választotta ezt, hisz állandóan meg van kötve a keze, és nincs ideje olyasmit csinálni amit szeret. Ez nem szabadság sehogy.