Valaki elmagyarázná nekem a furulya fogásokat és a hangnemváltásokat?

Két rendszer van, amelyek az abszolút és a relatív hangmagasságot adják meg.

Az abszolútban a következők szerepelnek:

c d e f g a h c

ahol az e és f között, illetve a h és c között kis szekund van. A betűk oktávonként ismétlődnek, amelyeket vonásokkal és előnevekkel különböztetünk meg.

A másik a relatív, szolmizációs skála. Itt a a mi és a fá, illetve a ti és a dó között van kis szekund.

A két skálát megfeleltetjük egymásnak. Ha a c a dó, akkor minden pontosan illeszkedik, különben módosítani kell néhány hang magasságát. Például ha f a dó, akkor lejjebb kell vinni a h-t, amit a bé jel végez el. Az így kapott hang neve hesz, de történeti okokból inkább bének nevezzük. A másik irányú módosítás is lehetséges, ekkor a h-ból például hisz lesz. Így függ össze a kettő.