Valaki elmagyarázná nekem a furulya fogásokat és a hangnemváltásokat?





Két rendszer van, amelyek az abszolút és a relatív hangmagasságot adják meg.
Az abszolútban a következők szerepelnek:
c d e f g a h c
ahol az e és f között, illetve a h és c között kis szekund van. A betűk oktávonként ismétlődnek, amelyeket vonásokkal és előnevekkel különböztetünk meg.
A másik a relatív, szolmizációs skála. Itt a a mi és a fá, illetve a ti és a dó között van kis szekund.
A két skálát megfeleltetjük egymásnak. Ha a c a dó, akkor minden pontosan illeszkedik, különben módosítani kell néhány hang magasságát. Például ha f a dó, akkor lejjebb kell vinni a h-t, amit a bé jel végez el. Az így kapott hang neve hesz, de történeti okokból inkább bének nevezzük. A másik irányú módosítás is lehetséges, ekkor a h-ból például hisz lesz. Így függ össze a kettő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!