Más nemzeteknél is népszerű lett a nemzeti rock mint zenei műfaj?

nem hiszem...

épp tegnap beszéltem egy brazil lánnyal ahol valahogy szóbakerült ez is, mert kárpátiát hallgat:D

de mondta, náluk ez a szó, hogy national rock csupán azt jelenti, hogy portugálul énekelnek és semmi politikai többletjelentést nem hordoz

jó persze más is a nemzetfogalom, mint itthon

"Egyre nagyobb" nem egyenlő azzal, hogy a barátaid és az általad látogatott netes helyek közönsége körében népszerű. ;)

Ezek továbbra is rétegbandák, rétegközönséggel, még a rocker/metálos szubkultúrán belül is. Nem mondom, a Kárpátiában tényleg van zenei tehetség, és vannak tényleg jó/poénos számaik is, de mivel többségében valóban olyan témákat járnak körül, amik egy jól behatárolható célcsoport szimpátiáját keresik, ezért soha nem lesznek széles körben népszerűek.

A YouTube szintén nem indikatív, mert akik szeretik, nyilván sokszor meghallgatják.

Egyébként persze, vannak ilyenek másutt is, de ott is csak a saját rétegükben népszerűek, KIVÉVE, ha konkrétan skandináviáról beszélünk, mivel feléjük a nemzeti jelentős részben a viking (finneknél egyszerűen a harcos ősök) múlt(jának) felidézését jelenti, amit pedig valóban hangulatosan és eladhatóan tudnak művelni és prezentálni, így azok valóban széles körben népszerűek. Világszerte is.

Vannak.

A Horvátoknál pl Thompson.

Én Felvidékről írok. A szlovákoknak e téren sincs mivel büszkélkedniük, akad pár olyan szlovák banda, amely ódákat zeng a fehér fajról és hasonlókról, de nemzeti érzelmű zene produkálása terén gyakorlatilag a nullával határos a teljesítményük.

De mondjuk miről is énekelnének? :)

nálunk a nemzeti rock felerősődése mutatója annak a tudatos tiltakozásnak, amit a sokak által "kisembernek" nevezett (fúúúj de gyülölöm ezt a szót) honpolgárok, illetve nemzettársaim a regnáló hatalom és a globális nagytőke ellen folytatnak. Mi mást is tehet az ember, ha rájön, hogy amit a fentemlítettek elkövetnek saját hazánk ellen, az egyenértékű a lassú és kevésbé látványos megsemmisítésünkkel. Fizikai? az is, lásd egészségügy és családpolitika.

De szellemi, leginkább, és igazából nem is kell más, mert az a nemzet aki engedi, hogy a kultúráját semmissé tegyék, már elveszett, mégha kódorog is egy pár szerencsétlen lélek a gyorsbüfék és plázák kirakatai előtt.

Kinek nincsenek más eszközei, úgy cselekszik, ahogy tud, visszanyúl a gyökerekhez, azaddig, mig felleli a még tisztánhagyott múltját, és olyan kifejezési eszközt keres hozzá, ami a kornak megfelelő.

Melyik ország az akinek a zenei világát úgy taposták szét, mint a mienkét? ..hogy az énekkraban egy Kodály dal után tíz "hátyátylirusszkijevajnű" következett, hogy még Koncz Zsuzsát és az Illés együttest is cenzurézták. Ki gondolná a mai fiatalok közül, hogy micsoda titakozásnak és a hatalom hátamögötti összekacsintásnak számítottak ezek a sorok:

"Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod,

Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod.

Egész más most ez a világ,

Jobb lesz, ha végre már megérted,

Az idő lassan, lassan eljár feletted."

vagy az a lelki remegést melyik országbéli élhette meg, mikor alig vártuk,(természetesen néma csöndben), hogy fölhangozzon: "oh, ha zászló volnék, sohasem lobognék..."

mert akkor ennyire telt a tiltakozásból, és most ott tartunk, hogy hangosabbra kell venni a szót, a zenét.

De nem kell ettől tartani, hogy "ez igy marad örökre"

egy-két nemzedék, és ha minden érték a helyére kerül, majd eltünik ez a fogalom, hogy nemzeti rock, és akinek népdal hagyja el az ajkát, nem fogják megköpködni, hogy "magyarkodóbarom" és akit pedig a rock része érdekel, nyugodtan tombolhat bármelyik koncerten, Európában vagy bárhol, talán úgy mint a németek most

(és akkor még Fankadelit nem is említettük)