Nincsenek igazi barátaim? Mit tegyek a magány ellen?

Szinte hasonló cipőben járok, csak nekem van egy kiépített baráti köröm ami nagyon jól funkciónál, viszont kezdünk eljutni arra a szintre hogy a kisebb nagyobb korkülönbségek meglátszanak.

Szórakozni állítólag voltam, de nem igazán élveztem.

Ha már én is sírtam egy kört íme a megoldások:

Biztos van egy ember akit ki lehet mozdítani az otthonából. A korodból adódóan most már befejezted a középsulit. Ami azt jelenti hogy legalább 50 ember már volt osztálytársad. Közülük egy sincs akivel jóba lennél? Ha városban (vagy közel) laksz, akkor csak fel kell menni és ismerkedni kell (ami sokkal könnyebb ha az ember jól néz ki).

Az írásodból úgy érzem neked nem az a vágyad hogy "fő megyünk pesre oszt csak megba' valaki". Ezért sok hely kilőve, de vannak olyan kocsmák, pubok ahol az ember úgy ismerkedik hogy észre sem veszi (akácfa söröző).

Ahogy végig pörgetem amit írtam, nem igazán tudtam segíteni, de már ki nem törlöm. Talán ha visszaírsz, akkor eszembe jutnak alternatív megoldások.