Hogy hívják azt az embert aki mindent elfogad és eltűr amit a rendszer monnd ki?

Rossz a kérdés mert fordítva lett feltéve.

Ha mindenképp meg akarjuk válaszolni, erre a legnagyobb ostobaság egy szavas rövid választ adniert ez mindig több tényezőtől is függ.

Elnézést, ha ezzel bárkit megbántok, de

ez mindig a körülményektől kell függjön.

Ha jó ami történik akkor rá kell bólintani a saját érdekünkben.

Ha rossz, akkor el kell zavarni azt, aki ránk erőlteti,

..mint 2010-ben tette a nép!

.

Azért mégsem ilyen egyszerű a kérdésre a válasz, hogy csak úgy oda bökjünk rá bármit is oktalanul. Ehhez mindig a körülményeket kell mérlegelni. Ha az adott kormány könnyítéseket tesz, akkor bölcs ember aki támogatja őket, persze a szükséges építő kritika mellett.

Erre eleven példát lehet hozni, mert csak úgy vizsgálható értelmesen a kérdés. Szóval ez mindig Attól függ, hogy az a rendszer jó irányba viszi-e az országot, az emberek életét a korábbiakhoz képest, vagy az egyre nagyobb elszegényedés és elkeseredés felé, a munkanélküliség és otthonok elvesztése, tömegek eladósodása felé, a minimális létfeltételek megszűnése felé, ezzel élhetetlenné téve az országot, mint pl a 2010-ig tartó időszakban volt, amikor már a végén fellázadt a tömeg és el akarta bármi áron zavarni azt a kormányt, akik 8 éven keresztül csak megmondták nekik (sőt azóta is próbálkoznának ha a tömeg nem lenne az ilyen lépéseik ellen).

"Először rombolni kell, hogy építeni tudjanak" mondták az elején, de építés az nem volt. Az emberek élete csak lefelé csúszott. Aminek eredményeképpen ember tömegek csúsztak a minimális létfenntartás lehetőségein kívülre, az egyre emelkedő lakás fenntartási árak és az egyre csökkenő bérek és a politikai elvárásokkal terhelt nyugati kölcsönök, egyre növekvő megszorítások miatt.

Erre nem mondhatták a tömegek, hogy jól van csak csináljátok amíg bele pusztulunk. Ezt nem fogadhatta el egy ország.

Szóval ez nem mindegy, hogy ekkor bólint rá valaki, vagy akkor miután az országot és embereket terhelő dolgokat igyekeznek csökkenteni és a mindannyiunkat terhelő problémákat igyekeznek megosztani a nagyobb teherbírású, korábban ki nem használt irányokba, hogy a terheket megoszthassák más teherviselők bevonásával. Mert erre csak igent lehet mondani. Ezt csak el lehet fogadni. Azt lehet mondani, hogy így kellett volna már korábban is, mert az nekünk jó! Mert ettől kicsit fellélegezhetünk.

Erre nyilván rábólint könnyen bárki normális fejjel, ha könnyebbé teszik számára az életet és feltárják a jobb lehetőségeket a korábbinál. Az a hülye aki nem ezt teszi. Aki nem a könnyebbségeket fogadja és tűri el.

Az ember az országnak és önmagának jó dologra bizony bólintson is rá, hogy "igen, ezt vártam már nagyon régen, már legalább 60 éve", ha valóban így van. Ez a normális hozzá állás ilyenkor.

Az egészséges kritikára persze szükség van, de ha korábban annyira rossz volt, akkor végre fellélegzik az emberek tömege és azt mondja, végre jó a fő irány de nem volt jó korábban.

Ilyen érték mérők szerint mond véleményt egy normális gondolkodású ember, mert attól, hogy "a rendszer" mondja ki, az lehet jó és rossz is nekünk.

Ettől, függ, hogy eltűrünk, elfogadjunk-e valamit,

nem attól, hogy ki mondta ki.