A bátorság titka egy meleg helyzetben az, hogy ne gondolkozzunk a lehetséges következményeken?

Ezen elgondolkodtam most, mert ma odajött hozzám két mozdonyszőke (gondolom nem kell elmagyarázni, h ez melyik népcsoport ebben az országban...) és kérték az MP3 lejátszómat. Nem most jöttem le a falvédőről, ott volt a gázspray a zsebemben... de mondta a gyerek, h gyorsan adjam, mielőtt megszurkál... Amikor vettem a gázsprayt, valahol tisztában voltam vele, h képtelen lennék használni, és valóban, akkor, ott leblokkoltam, és odaadtam, amit kértek. Ennek ellenére követtem őket messziről és szóltam az apukámnak, aki a közelben volt, és elkaptuk őket egy buszon, ahonnan nem tudnak leszállni, mindkettőnknél ott volt a gázspray, apám mondta nekik, hogy akkor most adják vissza, mert be vannak jelentve, rendőr volt, tudja hogy kell az ilyesmit csinálni... szóval happy end lett a vége, és nem lett gáz, de ez mellékes, mert azt hiszem, nem voltam bátor, hisz használhattam volna a gázsprayt, ha akartam volna. De amikor a kést említették...

Szóval azt akarom ezzel az egésszel, hogy hogy küzdhetném ezt le? Hogy legyek hidegvérűbb? Mert, egy pillanatig elő akartam venni a gázsprayt... de eszembe jutott, h most ha elbénázom, akkor azok ketten tuti leütnek és annyit nem ér az egész. Egyébként épp emiatt járok jiujitsura, de nincsenek illúzióim, tudom, hogy ami edzésen zajlik, az nem teljesen reális, és a technika csak egy része a történetnek, bátorság is kell.

Szóval hogyan kéne ilyenkor szerintetek gondolkoznom?