Régen mikor még a nagymagyarország volt, akkor is idegenkedtek, másabbnak tartották a székelyeket a jóval távolabbi megyékben élők?

Nem hiszem, hogy problémát jelentett volna.

Amúgy nem értem mire gondolsz. Ma sem idegenkednek a magyarok a székelyektől.

"arra gondolok hogy pl vegyük az 1800as éveket, mikor még egyben volt az ország"

A 19. század elején a hétköznapi életben még senki sem foglalkozott olyan témákkal, mint nemzetiség. Egyszerűen nem volt téma. Később már foglalkoztak vele (elsősorban városi értelmiségi körökben volt divat), de akkor sem agresszív módon. A 19. századi átlagember falusi paraszt volt, aki egész életében nem hagyta el ha nem is a falut, de a megyét. Nem sokat jelentett nekik az "ország" egésze. Az ország az valami nagyon távoli dolog volt az akkori embernek, kb. annyira volt kézzelfogható és fontos, mint neked az, hogy mi történik Afrikában vagy Dél-Amerikában. Pl. a politikában az embereket a helyi politika (helyi vezetők választása) érdekelte, az országos alig.

"neki nem volt nagyon fura hogy hiába országon belül van, mégis máshogyan beszélnek nehezen érti meg a tájszólás miatt"

Természetesen furcsa volt, sőt! A mai embereket jobban összeköti a média. A mai erdélyi vagy dunántúli magyar ugyanazokat a tévéket is nézi, ugyanazokat a rádiókat is hallgatja, sőt, ugyanazt az internetet használja. Ezzel szemben mondjuk egy dunántúli paraszt egy nyírségihez képest 1800-ban gyakran egész máshogy beszélt, más dalokat, legendákat, táncokat, meséket ismert, más szokásokhoz volt szokva. Persze ritka volt, hogy találkoztak volna ezek egymással. A másságból ugyanakkor senki sem csinált problémát. Kivételek persze vannak, pl. a vallási hovatartozás fontos volt. Sok helyen katolikusok és reformátusok szóba sem álltak egymással, nem hogy barátkoztak volna vagy házasodtak volna. Az még a XX. szd. elején sem jött szóba falun.

"akkoriban mivel időbelileg megegyeztek könnyebben tudtak alkalmazkodni egymáshoz, ilyen dolgokhoz?"

A probléma egyszerűen nem merült fel, mivel egy nyírségi miért ment volna a Székelyföldre? Nem létezett turizmus, gazdasági okokból pedig ilyen irányú vándorlás nem volt. A városi, művelt rétegek már többet utaztak, ők jól szót is értettek egymással, közös műveltsége volt mondjuk egy szegedi és egy pozsonyi jogásznak, vagy egy kolozsvári és egy pécsi papnak. De ők a lakosságnak csak egy nagyon kis részét tették ki.

Turizmus létezett. Ha nem is a mai értelemben vett.

Habár abban igaza van a válaszolónak, hogy nem az egyszerű mesteremberek túristáskodtak, hanem a nemesek, akik már nem tudták mire költeni a pénzüket.

Ilyen volt pl. Széchenyi és Wesselényi angliai útja.