Ti szívesen élnétek Japánban?

Nem.

Turistaként nagyon szívesen mennék, érdekel is a kultúrájuk, de a mindennapokra nekem sok lenne. Azonkívül ott férjet sem találnék, mert a hónom alatt sétálnának el.

Több japán ismerősöm van, kedvelem őket, de nem élnék ott.

Csatlakozom az első kettőhöz.

Ösztöndíjjal éltem már kint, és szép, tiszta meg minden, de dolgozni nem dolgoznék ott, bediliznék.

Itthon M.o-on is dolgoztam japánokkal, attól is bediliztem, ott is hagytam. (Mondjuk nem csak miattuk, hanem mert a magyar meg japán munkamorál rettenetesen ütközött, és én voltam ennek a találkozási pontja, két tűz között...)

Turistaként nagyon jó, én is visszamentem nyaralni oda az ösztöndíj után pár évvel. De az igaz, hogy amint jobban szeretnél bekapcsolódni az ottani életbe, már nem látnak olyan szívesen, illetve hatalmas elvárásokat támasztanak, és nehezen fogadnak be.

Gondolkoztam ezen a kérdésen, hogy ott lenne jobb vagy itt. Kicsi koromban éltem kint, japán származású vagyok, így az állampolgárságot is megkapnám - csak szerintem normális munkát szerezni ott sem lenne olyan egyszerű még jó végzettséggel sem - főleg "idegenként", drága az élet és nőként elég nehéz lehet hozzászokni az ottani normához az európai szokások után.

Ha ott nőttem volna fel akkor biztos Magyarország tűnne furcsának, de így Japán az. Tervezem a külföldi munkavállalást, de épp emiatt inkább valamelyik európai ország lesz a nyerő, esetleg távolabbi angol nyelvű ország - de Amerikába és Ausztráliába viszont nehéz letelepedési engedélyt kapni.

Főleg azokon a helyeken nézik meg a külföldieket ahol nem sok van belőlük, tehát Észak-Japánban egy kisvárosban jobban meg fognak bámulni, mint Tokióban.

A turistákhoz már szerintem hozzászoktak de nyilván velük másképp bánnak mint a többi japánnal, viszont míg őket inkább körülugrálják, az odaköltözőket konkurenciának veszik.