Az első világháború előtt miért voltak tüntetések a háború mellett?

Egy-egy hevesebb kérdésnél itt a GYK-n a Politika témakörben is előfordulnak olyanok, akik folyton háborút akarnak. Mindenki más céllal és más ellen, de a lényeg, hogy háború legyen, mert már régen volt, és hogy néz az már ki, ha a mi nemzedékünk nem hullatja vérét a hazáért. Na meg persze azért van sok ilyen kis emós köcsög, mert nem kellett katonának lenniük, a honvédség megnevelte volna a büdös kölkeit. A háború meg aztán pláne - szól az érvelés, kb. így.

Ha ehhez még hozzáveszed, hogy egy szerb nacionalista megölte a trónörököst, megvan a közvetlen casus belli is. Innen már elég néhány hangadó, aki megígéri, hogy vérbosszút állunk a szerbeken (egyetlenegy elborult agyú szerb miatt az összes szerben), megöljük és kifosztjuk őket, és mindenkinek jobb lesz (kivéve a szerbeket, de azok meg kit érdekelnek) - na, akkor már talán érted, miért akartak sokan háborút.

A válasz nyomokban túlzást tartalmazhat.

"Örökös háborúban lett az emberiség naggyá, és örökös békességben veszik el."

Akkoriban még tudták, hogy ez így van. Fegyverrel bármilyen helyzetben jobb az esély a győzelemre, mint más úton, ráadásul a háború kiemel egy vezért, aki rendbeszedi az országot.

"Örökös háborúban lett az emberiség naggyá, és örökös békességben veszik el."

Hogyne, mert az emberiséget a háborúk tették naggyá, mi? Fenét. Egy-egy tiszavirág életű törzset, népet háborúk tettek naggyá, aztán háborúk pusztították is el őket (hogy is volt az István, a királyban? kardtól vész, ki karddal él?)

Néztél már valaha pl. demográfiai statisztikákat, amelyek háborús évekről és békeidőkről is szólnak? Utánanéztél valaha, hogy mikor milyen találmányok voltak? Mondjuk úgy 1750-től 1950-ig, kétszáz év, amelyben bőven volt béke és háború is, és időbeli közelsége miatt elég sok adat áll rendelkezésünkre. A 18. század közepén kezdődött az ipari forradalom, fonó- és szövőgépekkel, a legtöbb iparágban használható gőzgéppel, több ezer kilométer vasút építésével. Egy évszázados késéssel ez a robbanásszerű fejlődés elérte Közép-Európát. A 19. század végén végbement ennek az ipari forradalomnak egy újabb hulláma, és az emberiség a 19-20. század fordulójára megvalósította Daidalosz és Ikarosz álmát. Aztán jött az első világháború, majd nem sokkal utána a második, amelyet hosszú fegyverkezés előzött meg. A 20. századi találmányoknak már elképesztően nagy aránya nem az emberiség fejlődését szolgálja, hanem a pusztítást. Harci gázok, bombázórepülők és végül az atombomba, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Szerinted a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombától "naggyá lett az emberiség"?

"Szerinted a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombától "naggyá lett az emberiség"?"

Te csak az áldozatokat látod, a lényeget nem. Ők számítanak a legkevésbé. Korlátoltságod miatt képtelen vagy felfogni, mekkora lelki erőt képes nyújtani egy ilyen kategóriájú esemény.

"A 20. századi találmányoknak már elképesztően nagy aránya nem az emberiség fejlődését szolgálja, hanem a pusztítást"

Előtte se az emberiség javát szolgálták, csak egy szűk tőkés rétegét.

Mellesleg köszi a történelemkönyvekből összeollózott ömlengésed, de nem olvastam végig.

"Korlátoltságod miatt képtelen vagy felfogni, mekkora lelki erőt képes nyújtani egy ilyen kategóriájú esemény."

Én nem kérek olyan lelki erőből, amelyet az nyújt, hogy kinyírtam/a kormányom kinyírt több millió embert. Korlátolt vagyok vagy sem, nekem igenis minden kárba veszett emberélet számít.

"Előtte se az emberiség javát szolgálták, csak egy szűk tőkés rétegét."

Na ne mondd már, hogy például a csatornázás egy szűk tőkés rétegen kívül senkinek nem jó. Vagy az elektromosság, vagy a telefon, így, a teljesség igénye nélkül. Az teszi naggyá az emberiséget, hogy képesek vagyunk a természet tulajdonságait feltérképezni, és a saját szolgálatunkba állítani. És nem az, hogy halomra lövünk más embereket, csak mert nem tetszik a pofájuk.