Leszbikus kapcsolatban élek, új helyre költöztünk és a szomszédunk mindenkinek pletykál rólunk. Mit tehetnék?
A barátnőmmel új helyre költöztünk és nagyon tetszett egészen addig, míg a szomszédnő nem kezdett el velünk foglalkozni. Jóban voltunk addig, amíg rá nem jött, hogy mi együtt élünk és nem csak barátnők vagyunk. Ettől kezdve elkezdte mondogatni a többi szomszédnak és olyanokat hallok vissza, hogy "2 értelmes nő és így elszúrták az életüket..borzasztó.Pedig milyen normálisnak tűntek". Igazából nem akartunk senkinek beszámolni erről és most, hogy már mellettünk, alattunk, felettünk mindenki tudja, elég kellemetlen. Összebarátkoztunk 2 kisgyerekes családdal is, de már ők sem nagyon keresik a társaságunkat. Fogalmam sincs, hogy mit tehetnék, elég szomorú vagyok. Nem ismerek senkit a környéken és most még bujkálnom is kell szinte, mert már annyi hülyeséget összehordtak..
30/N
Átérzem, nálunk is ez van. Mindenki tudja, hogy hányadikon lakunk, már előre nyomják a gombot a liftben. A nők nem köszönnek, vagy pont hogy olyan furcsán kedvesen köszönnek, a férfiak meg eldobnak mindent ha látják, hogy vásárlásból jövünk, és segíteni akarnak. Már én is sok mindent visszahallottam, de egyik sem olyan gerinces, hogy kérdezzen ha valamit nem ért/tud.
Ne foglalkozz velük, ha beszólnak védd meg magatokat, de mást nem tudsz tenni.
Köszönöm a tanácsokat. Nem mi mutatkoztunk be úgy, hogy "hello, mi együtt élünk", hanem a nő figyelgetett minket állandóan és kombinált, azóta meg folyton pletykál.
Nem értem, miért ez a központi témája valakinek és miért foglalkoznak azzal, hogy ki mit csinál a hálószobában. Nem járkálunk kézen fogva, mi semmi olyat nem teszünk, ami másnak kellemetlen lenne.
Én nem vagyok ehhez hozzászokva, mert ez nem a mi életünktől függ, hanem mások jellemétől. Eddig soha semmilyen baráti vagy bármilyen társaságban nem okozott kellemetlen perceket nekünk, ha más esetleg megtudta, pedig nem voltak soha meleg barátaink. Ennyi idősen meg már nincs kedvem ezeket a köröket megfutni, hogy olyanok ne zargassák az életemet, akikhez semmi közöm.
Nekem nem azzal van problémám, hogy másnak ez nem tetszik, teljesen természetes, ha valaki nem tudja megérteni, engem ez a téma amúgy sem érdekel, nem hiszem, hogy a jogainkért kéne harcolnunk vagy ilyesmi, teljesen normális és szerencsére sikeres életem van. Mikor még komoly kapcsolatom volt fiúkkal, arról is csak a számomra legfontosabb emberek tudtak, szóval nem vagyok valami exhibicionista jellem:)
Egyedül az zavar, hogy már kb 2 hónapja nem tudták megemészteni. Én még azon sem szenvedek annyit, ami közvetlen engem érint és negatívum.
" Nekem nem azzal van problémám, hogy másnak ez nem tetszik, teljesen természetes, ha valaki nem tudja megérteni, " - " Egyedül az zavar, hogy már kb. 2 hónapja nem tudták megemészteni. " -> Ez eléggé ellentmondásos. Vagy érdekel, vagy nem.
Az is lehet, hogy te nem tudod megemészteni az ő elutasításukat.
De végül is ha téged nem zavar semmi és nem csinálsz belőle gondot, akkor nincs is miért ezt tovább taglalni.
Úgy értem, hogy azzal nem szállok szembe, ha valaki ezt kezdetben furának, természetellenesnek tartja és magában egy pillanatra meghökken, hiszen ez az ő véleménye, szíve joga hozzá, nem is lehet változtatni rajta. Sosem szoktam azon fennakadni, ha valaki meglepődik egy ilyen kapcsolaton.
Az viszont bánt, hogy ezen nem tudnak túllépni hetek múlva sem és normálisan viszonyulni hozzánk, mint ahogy azt mi is tettük. A tartósan fennálló pletykákkal és az életünk analizálgatásával nem tudok mit kezdeni.
Vigasztalásul mondom, hogy h.lye szomszédok sok helyen vannak, és BÁRMIN csámcsognak, bármiért képesek utálni is! Ez emberek egy része ilyen, és nem tudjuk megváltoztatni őket.
Intelligensen meg hiába szólnál, nem értenék, kifacsarnák. Az a nő, aki FIGYEL, kombinál, az mások életében él. Egy szerencsétlen lehet.
Én már költöztem el olyan helyről, ahol nem passzoltam össze a helyiekkel, egyszerűen rosszindulatú, primitív népek voltak. Olyan helyen nem érdemes maradni...
Ezt a fennakadások láncát valahol meg kell szakítani, különben sose lesz vége.
Ha ők nem lépnek túl a dolgon, akkor nektek kell túllépnetek.
Vannak dolgok, amikkel együtt kell tudni élni és azzal kell foglalkozni, amit tudunk is alakítani az életünkben.
Minden szálat nem mozdíthatunk meg, minden ember agyát nem tudjuk átállítani. De élhetünk úgy, hogy idővel mások szimpátiáját elnyerjük vagy legalább a tisztelet érjük el náluk. Ha egyik sem valósul meg, akkor ez van, nem kell vele foglalkozni, az értelmes ember megadja a tiszteletet valakinek még akkor is, ha nincsenek közeli viszonyban, a többiekkel meg nem kell törődni.
Szia!
Nekem az a véleményem heteró fiúként, (2 rossz pont), hogy szerintem ha kedveltek Titeket, amíg ezt a dolgot nem tudták még Rólatok, akkor rokonszenvesek, szimpatikusak Vagytok a szomszédaitok jó részének alapjában! Aztán ezt pletyka útján megtudták Rólatok, és néhányan furcsán néznek Rátok! De...! Hogyha ezentúl is rendes tagjai lesztek a lakóközösségeteknek, és egy kicsit figyelmesen megpróbáljátok fenntartani a normális kapcsolatot velük (például rengeteg bunkó van, aki még előítéletek hiányában is ráb*ssza a másikra a liftajtót, bezárja előtte a lépcsőházajtót, bedobálja a szemetet a másik postaládájába, majdnem fellöki a lépcsőházban, "látványosan nem köszön"). Ha Ti továbbra is olyan kedvesek lesztek azokkal (például azzal a két családdal(is)), mint amikor megkedveltek Titeket, akkor egy idő után akiknek ellenérzése volt is Veletek kapcsolatban, majd magukba szállnak, és ők kezdik magukat rosszul érezni, hogy hogyan is lehettek ennyire ostoba bunkók! Sokaknak simán csak furcsa ez az egész, olyanoknak is esetleg akiknek amúgy ezzel nincs semmi bajuk!
Az olyanok pofáznak viszont mindig a leghangosabban, az "én vagyok ám a bunkó..." típus, akik ha mondjuk egy punkot látnának a házban kakastaréjjal, azt is utálnák már csak ezért is! Tehát ha valakinek nem annyira büdös a szája vagy a segge mint az övék, azt már képtelenek elfogadni! Az egyik legszörnyűbb példa, amikor a bunkók b*ziznak, aztán meg otthon leszbikus pornó gyűjteményük van DVD-ből!
Még egy példa: ha valakinek az ember köszön udvariasságból és az nem köszön vissza, lehet legközelebb megint köszönni, és ha harmadik alkalommal sincs fogadva az embernek a köszönése akkor negyedszer le van szarva, és hidd el ő fogja magát kellemetlenül érezni, mert ő volt a bunkó! Aki meg nem, annak magyarázhatnál sajnos, tök hiába... Tehát szerintem ne kontrázzatok rá, sőt! Viselkedjetek továbbra is úgy, mintha Ti nem is tudnátok, hogy ők tudják Rólatok hogy...
(kíváncsi vagyok hogy változik-e majd valamit idővel a megítélésetek (helyreáll-e a rend) úgyhogy légyszíves küldj majd privit a fejleményekről, hogy mi történt, ok.?)
most ez lehet bunkón hangzik,de én a helyedben azt csinálnám ,hogy odamennék hozzá,bekopognék,és elmondanám neki hogy igen,leszbikus vagyok,együtt élek egy nővel akivel szeretjük egymást xy éve,van valami problémája vele?
megvárnám hoyg mit reagál,aztán elmagyaráznám neki hoyg fejezze be a pletykálást,semmi köze hozzá hoyg mit csinálok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!