Miért van még mindig ilyen sok antiszociális ember, akik nem tudnak alkalmazkodni a társadalomhoz, és állandóan különcködni akarnak a beteges ideológiáikkal?

Summa sumárum, úgy látom engem is jónéhányan félreértettek itt. Nem az agyontetovált, agyonlyuggatott pszihiátriai eseteket kell érteni különcségnek.

60-70 évvel ezelőtt falun még megszólták azokat azokat az asszonyokat akik nem feketében jártak, de mégis terjedt a divat. Egyik idős rokonom mesélte, hogy amikor fiatal volt, és a vidéki "überparaszt" katonatársával sétáltak az egyik város utcáján láttak egy nőt, aki szandálban volt, de a lábán a körme pirosra volt festve. Ez az akkori fiatal hirtelen lehajolt, megfogta a nő egyik lábújját, majd elengedte és így szólt, "jaj bocsánat, aszittem csörösznye", és ezt az akkori korosztályból igen sokan viccesnek találták, mégha ők maguk ezt azért nem tették volna meg. Ma már alig lenne valaki aki egy ilyen csínyért a "vicces srácot" nem lebúnkózná inkább.

Arról van csak szó, hogy aki ki akar tűnni a tömegből, és felvállal új divatot, vagy esetleg pont ő egy új divat előfutára, annak fel kell vállalnia az átlag cikizését, lenézését. De ha ilyen emberek nem lennének, akkor ma sem lenne a nőkön miniszoknya, ékszerek, meg színes ruhák stb. és az összes hordana 3-4 féle frizurát és ennyi. Nagyon is szükség van a különcökre.

De a pszihiátriai kategóriát nem kell ide sorolni, de az ő létezésüket sincs joga firtatni senkinek. Vannak, nevetünk vagy elborzadunk rajtuk, aztán ennyi. Azt azért remélem, hogy az soha nem lesz normális trend, amit most ők képviselnek, ez inkább csak amolyan mellékvágány szerintem.