Nekem komoly terveim vannak. Anyu mért nem tud ennek örülni?

Egy 8. osztályos lány vagyok és ugye most a továbbtanulás előtt állok...Én nem bírom már itthon és koleszos akarok lenni...el váltak a szüleim, anyukám az Alföldön (amit utállok) Apu meg a Dunántúlon ahol én is felnőttem, 2 éve elváltak a szüleim és anyuval maradtam és mivel a pasia alföldi mi is le költöztünk erre a szar helyre...boccs a kifejezésért, de nagyon nem szeretem :// Úgy érzem se anyu se apu nem foglalkozik velem és, hogy csak a barátaimra vagy magamra számíthatok ezért koleszos akarok lenni...és, ha már alföld akk elmenni innen 1 órányira szegedre, de anyu ennek nem örül...apu meg nagyon támogat benne szegeden turisztikai értékesítőnek fogok tanulni azaz kapok szakmát, érettségit és emelt szintű angol nyelv vizsgát, anyu meg azt akarta, hogy mennyek ide a közelbe szentesre fodrásznak, de nem akarok fodrász lenni, mert diplomát szeretnék és esetleg az után foglalkoznék a fodrász szakmával is...de anyu ezt nem érti meg, hogy én itt nem érzem jól magam és inkább menekülök és inkább választok egy jó szakmát, mint egy fodrászt vagy kozmetikust....egyfolytába veszekszünk ez miatt anyával...mit tehetnék?? Én Szegedre akarok menni...:/