Hogy ne gondolkozzak ezen ennyit?

Mindent próbálok tudatosan csinálni, keresni, változtatni, tökéletesíteni, mindenféle pszichológiai dolgot, stb.

Most túl vagyok egy nagyon rossz önértékelési korszakon, és van önbizalmam, minden tök jó és már nem vagyok annyira malnkolikus és pesszimista mint régen, sokat változtam. Viszont az nem változott, hogy a suliban mindig úgy viselkedem, ahogy jól esik, ha álmos, nyomott vagyok akkor is mindig odamegyek egy társasághoz, csak kevesebbet beszélek, vagy tanulok, ha jó kedvem van hangosv agyok meg minden szóval elvagyok, de itthon meg mindig egész nap azon gondolkozom hogy most engem vajon hogy utálnak meg kényelmetlenül érzem magam, meg kitalálom magamnak hogy ha párokra kéne osztani az osztályt akkor én biztos nem lennék senkivel, meg hogy egyik társaságba se illek bele és hogy népszerűbb akarok lenni. És mindig ezen gondolkozom, már nagyon unom, ha nem vagyok a suliban nem akarok róla agyalni, csak hogy legyen egy kép hogy jól érzem magam és nyugodt vagyok, nem erőlködök.. A suliban megvan az érzés hogy nem erőlködök, hanem elengedem magam és kihozom a legjobbat magamból, de itthon rágörcsölök az egészre hogy akkor most ki kivel van jóba és hogy én kivel mennyire és hogy és ilyenek... Bár gondolom ezek is még önértékelési gondok..csak legalábbb nem olyan durvák mint régen.

15L