Belőlük felnőtt korukra tényleg egy "emberi roncs lesz"?

Nem.

Úgy is lehet valaki erős, hogy nem ugat be másoknak és nem játssza az agyát.

Nem. Nagyon gyakran épp a normális, udvarias, úgymond "jó" emberek kerülnek ilyen helyzetbe. Ha egy "jó" gyerek bekerül egy zűrösebb osztályba, amely tele van rosszindulatú alakokkal, könnyen ő válhat a terror céltáblájává.

Ez persze okozhat lelki sérüléseket és pszichés problémákat, de lehet iskolát váltani, az iskolát amúgy is előbb-utóbb befejezi az ember, el lehet menni magántanulónak is, meg aztán az iskolán kívül is van élet. Az iskola csak egy területe az életnek, attól, hogy ott kifog valaki egy rakás bunkó, rosszindulatú osztálytársat, az élet többi területén még körülveheti magát normális és jó fej emberekkel, és lehet minden más területen sikeres és kiegyensúlyozott.

Szóval nem. A folytonos pszichikai terrort persze a legtöbben megsínylik, de tekintve, hogy iskolában átlag napi 6 órát van az ember, és nem is minden nap, annyira azért mégsem folytonos az a terror.

Ha ilyen helyzetben vagy, és az iskolaváltás vagy a magántanulói státusz nem megoldható, érdemes az iskolán kívül megfelelő társaságot találni magadnak, amely lehet valamilyen sportcsapat, szakkör, zeneóra, nyelvtanfolyam, gyülekezet, énekkar, állatbarátok klubja, akármi.

Engem is gyakran ért szóbeli és néha fizikai bántalmazás általános iskolában. Az osztályom nagyon zűrös volt, folyton volt balhé. Én ráadásul dagadt is voltam, ami miatt rendszeresen szemétkedtek velem.

Sírtam, mert bántottak, mert nagyon megaláztak és ez nem fiútlanság, hanem ez rossz dolog. Sajnos jellemző az iskolai terrornál is az áldozathibáztatás.

Egy dolog nyugtatott meg, azok, akik évekig megkeserítették az életem, azok lecsúsztak, mindenféle problémájuk van az életben. Nekem sokkal jobban alakult az életem és azóta ezen túltettem magam, néha viszont előjönnek ezek a dolgok.