Mi hiányozna neked, ha Magyarországon csak nyár lenne?

a bomber meg a bakancs az nekem is hiányozna....

a hajam viszont nem mivel az már így sem nagyon van :D

az hiányozna legjobban talán, h üresek az utcák....nyáron minden tele van "mexikóiakkal", de télen alig látni 1-2-t, nem ehhez a klímához szoktak, na ez a legjobb a télben, szabadon mehet az ember bárhová, anélkül h kerülgetnie kéne a retkeket

Nekem hiányozna a tavasz, az ősz és a tél is. Kövezzetek meg érte, de én szeretem látni ősszel, ahogy a természet szép lassan, csendben elalszik. Falun lakom. Szeretem, ahogy rendben lepucoljuk, aztán gondosan megtrágyázzuk és felszántjuk a kertet, hogy következő évben bőven teremjen nekünk. Szeretem, hogy zsákban van a termés, hogy teli az éléskamra, hogy van tüzelő a pincében. Szeretem a lassan elköltöző madarak sürgését-forgását, szeretem a simogató, langyos őszi napsugarakat, szeretem a gyönyörű, színes levélforgatagot, a vastag avarszőnyeget, de még a halottak napjai gyertyafényes temetőt is. Szeretem, hogy ismét vehetek fel hosszú ruhákat, zárt cipőt, könnyű kabátot.

Szeretem a telet, a zúzmarás bokrokat, a jégvirágot az ablakon. Szeretem a hóval borított fákat, a csöndes erdei utakat. Könnyekig szeretem a karácsony estéket, amikor kint hull a hó, bent meleg, fenyőillat, diós-mákos kalács, narancs és forralt bor illata van, és együtt éneklünk a Jézuskának. Szeretem, ahogy jégpáncél borítja a tavat-folyót: szeretek korcsolyán végigsiklani a száraz náddal, havas erdővel körülvett folyópart mentén, suhanni a tükörsima, átlátszó boltozaton, amely befedi az élő vizet. Szeretem látni a gyönyörű, kristálytiszta vízben (amely nyáron soha nem ilyen tiszta) az iszapban a kagylók zegzugos nyomait, a cikázó ragadozó halakat. Szeretem látni a jégcsapokat az eresz alatt, amelyek a hósubás tetőkről csüggnek alá. Szeretem a téli vendég madarainkat, meg a kis énekeseket, cinkéket, sármányokat, amint sürögnek-forognak a madáretetők körül. Szeretem, hogy alszik a természet, de mégsem alszik.

És persze szeretem a tavasz első jeleit, az olvadást, a melegedő napokat, a fény visszatértét. Szeretem az első rügyeket, a fák megmetszését, a veteményezést. Szeretem, amikor virágba borul minden, ahogy megérkeznek a vándormadaraink, ahogy megjelennek a levegőben az első rovarok, ahogy újra lüktetésnek indul a kinti világ. Szeretem a tavaszt, mert a nyár ígéretét hordozza magában.

Ezek mind-mind nagyon, de nagyon hiányoznának.

Én nem akarom, hogy Magyarországon mindig csak nyár legyen.

Olvastad talán gyermekkorodban a bájos kis mesét Benedekről, a fehér csillagos kis sündisznóról? Benedek, mikor megszületett, fehér csillagot viselt a homlokán, és kezdettől fogva mindenkitől azt kérdezgette, miért van tél. Senki sem tudott neki válaszolni, de ő addig-addig vándorolt a családjával és kérdezősködött, amíg egyszer csak rájuk nem köszöntött a tél. Akkor beásták magukat a mogyoróbokor tövében az avarba, és téli álomba merültek. És mikor tavasszal Benedek felébredt, álomittasan ezt mormolta magában: "Azért van tél, hogy eljöhessen a tavasz." S hirtelen rájött, hogy igaza van. Hát valahogy így vagyok vele én is. :) Ne legyen mindig csak nyár, mert akkor minden hiányozna, ami nem a nyárhoz kötődik. Üdv! Zsoel (26)

alig várom, hogy vége legyen a nyárnak, mert nem bírom a meleget és akárhogy öltözködöm, mégha bikiniben flangálok, akkor sem tudom elviselni...

az ősz és a tavasz hiányozna, mivel akkor a legkellemesebb a hőmérséklet, és nem tűz mindig a nap, néha van borongós idő, mikor nem esik az eső, de nem is vakulok el a naptól...olyankor szeretek a leginkább odakint lenni...

Hát, ha feltesszük, hogy egy ilyen változásnak nem lennének káros következményei az élővilágra nézve, akkor semmi.

Másokhoz képest extrém módon fázós vagyok, 25 és 40 fok között érzem jól magam, októbertől áprilisig szenvedek a hidegtől. Mikor meg mindenki rí, hogy milyen meleg van, én boldog vagyok :)

Én 1 évig éltem Egyiptomban (munkáink miatt), van némi fogalmam, milyen a gyakorlatban egész évben "nyaralni"...

Igazából ott sem kellett hiányolnom a karácsonyt, mert remekül megtartottuk ott is és imádom ezt az ünnepet.

Azért nyáron is van madárcsicsergés, ezt sem hiányoltam...

De amikor 1 év után hazajöttem, össze kellett hunyorítani a szemem, annyira élesek voltak itthon a színek : a sötétzöld, harsogó zöld gyep, fák, virágok, amik a nyári tartós hőségben kiégnek és szürkévé válnak...

Utána jöttem rá, hogy milyen csodálatos évszak az ŐSZ (rozsdabarna levelek, lehulló avar, avarból kukkoló fényes gesztenyék)...

Csodálatos évszak a TAVASZ (rügyező fák, cseresznyevirágok, tulipánok, nárciszok, jácint bódító illata, aranyeső bokor, ezüst-bársony barka)...

Csodálatos és semmivel sem pótolható a hóesés, mikor hatalmas pelyhekben hull alá... A ropogó hó, ahogy belelépek és nyomot hagyok magam után... Karácsony éjjel, amikor a sűrű hóesésben az éjféli misére megyünk... Otthon a jó melegben fahéjas forralt bort iszogatunk...

Na, ez mind nincs akkor, ha csak nyár van... :-[

Úgy is lehet élni, de nekem már nagyon hiányoznának a többi évszakok is, mert én már tudom, mit vesztenék.

(Mondjuk, aki soha nem tapasztalta meg a hóesést, annak nem is hiányzik.)