Miért pont engem, egy fiatal nőt támadt le ez a férfi?

Te voltál a könnyű célpont, a srácok elhajtották volna az anyjába.

Szomorú, de ez van.

Mocskos ez a mai világ itt nincs hely a szelíd lelkűeknek. Az ilyenekhez én alkalmazkodom és visszaüvöltök rá, máshogy amint látod nem lehet őket kezelni. Aki meg normális, nem ilyen idegbeteg, ahhoz én is úgy állok hozzá.

Ráadásul ezek az öregek is! Azt hiszik, hogy nekik minden jog jár, mert öregek? Hogy majd felszállnak a buszra és mindenki azonnal ugrik, hogy átadja a helyét, mintha kötelező lenne? Szerintem ez szívesség! Engem is úgy neveltek, hogy adjam át a helyem, és Isten látja lelkem, át is szoktam, de ne várják már el! Természetesen sok kivétel van szerencsére, és most a bunkókból indultam ki, olyanból akivel te is találkoztál, és már sajnos én is párszor. DE MONDOM VAN SOK ARANYOS, KEDVES NÉNIKE IS, akiknek én is szívesebben átadom a helyem, és nem bánom meg amikor kedvesen mosolyogva megköszöni - épp a napokban találkoztam egy ilyennel. Azokat viszont nagyon utálom, akik mellém állnak, és a táskájukkal addig löködnek, szinte már az ölembe teszik, míg át nem adom a helyem. És közben még válogatnak is. De ilyet, hogy nem bírják felfogni hogy rosszul vagy...

És ha le is ponztok - igen ez a véleményem.

*pontoztok

A fiatalságról nem írtam, de szerintem azzal mindent elmondok, hogy bunkók (tisztelet a kivételnek). Pláne a fiúk. Nálam egy ilyen udvariatlan tuskónak esélye nem lenne.

18/L

Nekem nagyon alacsony a vérnyomásom, nyáron, a nagy melegben és a tömegben rosszul leszek a tömött buszon, néha még ülve is. Rám is néztek már csúnyán, hogy a fiatalság miért ül, amikor az idősek állnak? Ha tehetem, simán átadom a helyem. Rengeteget buszoztam már éltemben, rengetegszer átadtam már a helyem másoknak, és bizony már elegem van/volt, és úgy gondolom hogy adja át más is. Például a fiúk. A környezetemben szinte mindig csak a lányok álltak föl.

A helyedben megmondtam volna, hogy nézze csak, ott ülnek fiúk, ők biztos szívesen átadnák, kérem mondja meg nekik is.

Le lehet ezert engem pontozni...de en bevallom ritkan adom at a helyem.Megis minek? Ha mashoz van esze meg ereje legyen allni is. A multkor rosszul lettem a tomott meleg buszon,ezert a fal melle kereszkedtem oda hogy le tudjak guggolni. Egy kozepkoru no mondta hogy uljek le nehogy mar a foldon legyek rosszul. Aztan oreganyank meg elkezdte osztani az eszt hogy reggeliznem kene mert ilyen sovanyan nem.csoda ha elajulok es a reggelitol nem hiznek. Nem tudom miert kell azt gondolni az oregeknek is hogy ha valaki mar vekony az hanytatja magat?! En eppenseggel gyogyszereket szedek hizasra mivel eu okobol fogytam. Apolokent fogok dolgozni es en mondom-meg kell talalni oreggel szemben is az egyensulyt az apolas es csicskazas kozt.

Soha eszembe nem jutott azert felhaborodni mert valaki nem adott at helyet. Ugyan azt a jegyet vesszuk, nincs ulo meg allo hely.. az mar mas kerdes hogy illendo lenne sokszor

mit tennék a helyedben?

sz*rnék, szarok rájuk, az ilyen bunkókra nagy ívben. ennyi. fordulj ki az ablak felé és bámuld az utat. ennyi. nem érdemes felkapni a vizet. ő volt a baromagyú, nem te. az a gyenge ember, aki agresszív, nem te, mert nem vágtál vissza neki. (nem is kell.)

egyszer olyan történt (nem budapest, megyeszékhely-nagyváros), hogy reggel, amikor mindenki iskolába megy és munkába, sikerült a heringpartiban a buszkeréknél megállnom. ez ugye nem engedi, hogy közel hajoljak az üléshez, ott van a lábamnál az a valami.

namármost, úgy tűnik, a nyanyák nem értik, hogy a piac megvárja őket, ezért ők is felnyomulnak a buszra, amikor a sok-sok hátizsákos iskolás, dolgozó emberke. és persze hőbörögnek is. történetesen tőlem jobbra állt egy munkába menő középkorú nő, tőlem balra pedig nyomult egy nyanya. mondogatta, hogy menjek arrébb. mondtam, szép udvariasan és álmos fejjel, hogy sajnálom, asszonyom, de nem tudok, mert itt van a lábamnál a buszkerék része, már így is nagyon fáj és hülye szögben áll a lábam, hogy a mögöttem hátizsákkal a hátán ácsorgó emberke elférjen (ő ugye hátulról rányomtot). na jött a veszekedés, egészen odáig, míg valahogy átesett rajtam, megcsapkodott (már amennyi lendületet tudott venni a tömegben) a szatyrával. végül a mellettem álló kuka nőt is, na akkor tört ki a patália, veszekedés stb.

olyan is volt, ez már budapesten, hogy eléggé hányingerem támadt a buszon (betegség, hányósfosós vírus, de hát el kell jutni valahogy a háziorvoshoz...). ugyanakkor felnyomultak a nyanyák a banyatankkal. meg a műszakiegyetemisták is, pl. egy lány azzal a nagy rajzmappával. aztán elkezdtek a nyanyák nyomkodni engem ide-oda. a csajt is, aki véletlenül belevágta élével a mappát a bordáim közé, aztán úgy gyomortájékra, ahogy megfordult. én meg tenyeremet a számra és ökölődés... na akkor hirtelen mindenki befogta a száját és undorodva odébbnyomultak, lett egy kis terem. :/ :D

Le lehet ezert engem pontozni...de en bevallom ritkan adom at a helyem.Megis minek? Ha mashoz van esze meg ereje legyen allni is. A multkor rosszul lettem a tomott meleg buszon,ezert a fal melle kereszkedtem oda hogy le tudjak guggolni. Egy kozepkoru no mondta hogy uljek le nehogy mar a foldon legyek rosszul. Aztan oreganyank meg elkezdte osztani az eszt hogy reggeliznem kene mert ilyen sovanyan nem.csoda ha elajulok es a reggelitol nem hiznek. Nem tudom miert kell azt gondolni az oregeknek is hogy ha valaki mar vekony az hanytatja magat?! En eppenseggel gyogyszereket szedek hizasra mivel eu okobol fogytam. Apolokent fogok dolgozni es en mondom-meg kell talalni oreggel szemben is az egyensulyt az apolas es csicskazas kozt.

Soha eszembe nem jutott azert felhaborodni mert valaki nem adott at helyet. Ugyan azt a jegyet vesszuk, nincs ulo meg allo hely.. az mar mas kerdes hogy illendo lenne sokszor

Sajnos, ez nem egyedi történet.

Egész egyszerűen, annak a manusnak kellett valaki, akibe beleköthet, talált egy szolid, gyengébb egyént és Te voltál az. De a "nénike" is megér egy misét. Mindketten ronda disznók voltak, szégyelhetnék magukat!

A másik meg, hogy senki sem állt melléd: sajnos, ez szintén jellemző. vagy kiváncsian bámulják a cirkuszt, vagy az olvasmányaikba mélyednek vagy a tájban gyönyörködnek az emberek.

Egyszer, még évekkel ezelőtt én is vacakul voltam, fájt a hasam és ülni "mertem" fiatal csaj létemre a metrón munkába menet. Erre jött egy manus, megrázta a vállam, hogy "Adjam át a hölgynek a helyet!", és egy, hatvanas nőre bökött. Én meg ültem tovább, és közöltem, nem vagyok jól. A pasi még morgott, aztán, mikor leszállni készülődtem még odabökte nekem a gúnyos megjegyzést: "Naaa, mivan, most felááállt?" Én meg vissza: "Rosszulléttel nem állok fel, különben is, leszállok és hagyjon engem békén!"

Máskor meg kis híján megvert engem meg a testvéremet egy cigány apuka, aki elzavart minket az ülőhelyünkről, tele csomagokkal, mert "családdal van". Visszaszóltunk / kár volt! /, mire dühös vadkanként csörtetett utánunk és mindennek lehordott minket. Persze, senki meg se mukkant, sőt egy hapsi félhangosan jegyezte meg: "Kellett ez nektek?"

Szóval, ennyit erről...Leginkább csak magadra számíthatsz.

Én is azt mondtam volna hangosan: "Akkor adja át a helyét, ha már úgyis felugrott, hogy velem vitatkozzon!" Vagy körbemutattam volna: "Ott is, és ott is ülnek, fiatal FÉRFIAK."

Igen, általában mindig azt találják meg ezek a bunkók, akik amúgy át szokták adni a helyet, csak most épp van valami, ami miatt nem. Én is jártam már így. Egyszer el volt törve a lábam, a mankót magam mögé támasztottam, közvetlen az ajtó mellé. Az ölemben a táskám, ami így felülről kitakarta a gipszelt lábam. Felszállt az idős hölgy, akinek normál esetben át is adtam volna a helyem, de most nem tudtam. Egyébként meg hátrább a buszon volt még hely. Odaállt mellém tüntetőlegesen, várt-várt, majd hangosan megszólalt, hogy nem szégyellem e magam, hogy nem adom át a helyem, hát milyen ez a fiatalság stb. Először csak csendben hallgattam, puffogja csak ki magát, annál kellemetlenebbül érzi majd, ha kiderül az igazság. Akkor végig mondta és szóltam nekik, hogy sajnos nagyon fáj a lábam, így ez nem áll módomban. Fel akartam venni a táskám és mutatni neki mi a helyzet, erre erősen megszorította a táskám, hogy mégis mi az, hogy fáj a lábam stb. Kitéptem a kezéből és akkor mutattam, hogy jó asszony, azért fáj, mert el van törve! Nézett, mint borjú az új kapura, aztán persze az volt a baj, hogy ilyen lábbal hogy gondolom, hogy buszra szállok és elveszem mások helyét :D itt viszont már mindenki unta a műsort és két fiatal srác rászólt, hogy mama elég lesz a hisztiből, egyelőre mi vagyunk többségen. Be is fogta :D

Figyelj, a világon mindig lesznek bunkó paraszt emberek. Inkább a többiek miatt érzem kicsit sz@rnak a helyzetet, hogy egyik sem tudott a védelmedre kelni. Sajnos ilyen az élet. Nem lehet mit tenni ellene. Vagy csendben tűrni, vagy az ő stílusában visszaszólni.