Még is milyen emberek mennek el ilyen telefonon invitálós árubemutatókra?

De, zavarja őket. Utólag.

Múlt héten volt a Kossuth adón egy félórás műsor, tele panaszkodó idős emberrel. Pl.: a lakásuktól 200 m-re levő műszaki áruházban utólag látták, hogy ötöd-áron van az, mint amit a bemutatón megvettek; egyáltalán nem működik, amit drágán megvásároltak; a bemutatón azzal fenyegetőztek, hogy ha nem vásárolnak eleget, akkor nem viszik haza őket a busszal stb.

Valóban csak idősekkel üzletelnek, pl. amikor fiatalember is állt a megállóban: a busz csak lassított, aztán nem állt meg.

Ilyen cégek volt alkalmazottai is nyilatkoztak: durván bántak velük, nem fizettek és nagyon megfenyegették őket, ha hatósághoz fordulnak panasszal.

Egyébként az is elhangzott a műsorban, hogy több hatóság is ellenőrzi kezdte őket; idén még nem is volt a levélládánkban meghívó és telefonon sem kerestek ilyen ügyben.

Egyszer elmentem, bár csak az ajándék cucc miatt. Lehetett választani ilyen háztartási holmik közül, én egy palack folyékony szappant választottam. Ha előre tudtam volna, hogy egy 1 órás népbutítást kell végighallgatni érte, nem megyek, mert annyit azért nem ért.

Egyébként el tudom képzelni, hogy akinek rengeteg a szabadideje és kevés a pénze, annak megéri végigülni az ilyen előadásokat a filléres ajándékokért is.

Azok mennek el, akiket bepaliztak. De nem szabad azt gondolni, hogy azok buták. Mit szóltok az alábbihoz (engem hívtak):

Ők: - Ön nyert egy egyhetes egyiptomi utat. Tudományos feldolgozást végeztünk, amelyben az ön adatai is szerepeltek, annak fejében kaptuk meg az adatokat, ha kisorsolunk jutalmakat. Ön az egyik fődíjat nyerte meg. Jöjjön el ide és ide, hogy a részleteket megbeszélhessük és a vouchert átadhassuk. (ez volta lényeg, kicsit hosszabban mondták el).

Én: - Ezt valami utazási iroda szervezi? (én is trükknek szántam a kérdést)

Ők: - nem, mi szervezzük.

Én: - nagyszerű, felcsigáztak, csak kíváncsiságból kérdezem így előre az útvonalat.

Ők: - (zavarban) hát én nem tudom, majd itt.

Én: - köszönöm, kérdezze meg, hívjon vissza, akkor megbeszéljük a továbbiakat.

Engem szórakoztatott a beszélgetés, szegény telefonálót, aki éhbérért tette ezt, gondolom kevésbé.

Főként idős embereket, akik nem gondolnak bele, hogy átverés, vagy elcábulnak az ajándékok miatt, egyszóval nem tudják, hogy ez hogy folyik. Anno, régebben még a nagypapámat és az élettársát is bepalizták, vmi ingyen szirszarral rávették őket, és ott olyan kampányt folytattak a helyszínen, hogy ők úgy érezték, KELL venniük vmit. Még szerencse, hogy akkor éppen párnákat, takarókat árultak ott, nem pedig elektronikai eszközöket, szval még ha ki is dobtak pénzt, akkor sem nagyon sokat, és ezek legalább használhatók is.

Egyébként főleg manapság mosóporral, folyékony szappannal, kiló liszttel is el lehet őket csalogatni, mert sokan olyan szegényesen élnek, hogy még az az egy kiló ingyen liszt is csalogató tud lenni...