Kiközösítés? Az én hibám? Mit tehetek? Tegyek bármit is?

Bekerültem egy egyetemre, sokan nem tudták mit akarnak csak úgy be akartak jutni valahova, de én nagyon sokáig eközött az egyetem között és magyarország egyik legjobb művészeti egyeteme között dilemmáztam. Végül ide vettek fel, mert nem sikerült a nyelvvizsgám.

Megismertem az évfolyamtársaimat. Sok lány konkrétan rámszállt, felhívtak a szobájukba, lelkesen beszélgettünk, érdeklődtek, kedvesek voltak, köszönt mindenki, én is, mosolyogtam, jól éreztem magam. Aztán úgy 2 hónap múlva kezdődött a pokol.

Egyrészt az egész évfolyam megdöbbent, hogy hova is került, egyáltalán nem olyan színvonalú a képzés mint amit elvártunk. Én voltam a leginkább megdöbbenve és hangot is adtam a dolognak, bár nagyon finoman. Nem tudtam mit várjak egy egyetemtől, sokmindent vártam, de ezt nem.

Elhatároztam, hogy váltok. Hirtelen leálltam a leadandókkal, a tanulással, mindennel és valahogy úgy érzem, hogy rossz pályán vagyok. A többiekkel sem nagyon kommunikáltam, bár ez már egy hónapja megszakadt kb. Mindenki lepattintott, most meg, hogy külön életet élek az egyetemen belül főleg kinéznek. Aki azelőtt egy kicsit is érdeklődő volt, most rám sem néz, mintha láthatatlan lennék, és rossz érzés.

Mit tegyek? Vagy mit tehetek?

Úgy érzem bármit teszek, innen már ki fog nézni a társaság, mert kialakult a sima személyes szimpátia fölött egy amolyan tanulmányi ranglétra, hogy ki hogyan végzi a feladatát, és aki hanyagul áll az egyetemhez azzal nem áll le senki.

Tapasztalt már bárki hasonlót?

Totálisan elfelejthetem a bimbózó kapcsolatokat amik most elsorvadtak?

Olyan furcsa helyzetben érzem magam.. mintha egyszerre várnák el azt, hogy hagyjak mindenkit lógva, ne zaklassak senkit, ne menjek oda senkihez, és egyszerre várnák el azt is, hogy legyek ott mindenhol, legyek mindenkivel kedves, beszélgessek mindenkivel.

A kettő egyszerre nem megy és nem találom a középutat, ha nagyon próbálkozok csak megalázom magam, ha meg nem, ki leszek közösítve.

Még fél évig itt fogok maradni és nagyon jó lenne ha nem úgy kellene innen elmennem mint valami kinézett furcsaság.