Szerintetek a gimi volt jobb, vagy a felnőtt kor?

Felnőttkor nyugisabb nekem. Nem kell dogákra készülnöm otthon, nincs akkora stressz a következő nap miatt. A társaság is pocsék volt a suliban.

De ez mindenkinél másképp van, nagyon szubjektív.

Én nem szerettem a középiskolát, de nekem ez részben ki is maradt. 14 évesen elmentem gimnáziumba, de nagyon nem volt nekem való a vallásos suli, nagyjából ott meg is szakadt valami, mert onnantól kezdve tényleg nagyon magasról sz*rtam a tanulásra meg úgy mindenre. Aztán még elbohóckodtam kicsit szakközépben meg szakiskolában, aztán ahogy 18 lettem, kiiratkoztam és elmentem dolgozni (volt összesen 10 osztályom, plusz egy évem lett volna hátra szakmáig, de hagytam a fenébe). Szerintem pont ezért, mert sosem voltam sokáig egy helyen, és nem is mindenhol tudtam beilleszkedni, én nem nagyon tudok jó emlékeket felidézni a középfokú tanulmányaimmal kapcsolatban. A munkahelyemen ezerszer jobban éreztem magam, pörgés volt, feladat volt, kaptam elismerést is, ami nagyon hiányzott, és mellette nem kellett elszámolnom senkinek a szabadidőmmel (mert persze azonnal más városba költöztem, mondván, hogy én felnőtt vagyok, ne a szüleim tartsanak el). Na ezt a korszakot én imádtam, tök jó volt, igaz, hogy két év után beláttam, hogy valamit azért kezdenem kell magammal, mert örökké nem csinálhatom ezt, nem maradhatok így. Nos, akkor erőt vettem magamon és leérettségiztem, elmentem egyetemre, de ezeket már mind munka mellett. Nekem ez így tökéletesen megfelel, egyáltalán nem hiányzik az a bizonyos "gondtalan gimis élet".

25/N

Mindkettőnek van előnye. Most épp én is visszavágyom a gimibe, mert kétségessé vált, hogy a munkahelyemen alkalmaznak-e tovább, és akkor nem tudom, miből fogok megélni.

De a másik oldalon ott van az, hogy most azt teszek, amit akarok. Gimnazistaként pedig az iskola, a szüleim és a kollégium eléggé szabályozta az életem.