Ők sem hívnak senkit vagy csak nekem mondták ezt, hogy ne hívjak?

hívnának azok,.....

egyszer próbáld ki,

kérj tőlük kölcsön egy ezrest egy hétre,

azt már a második héten egyfolytában csörögni fog a telefonod...:))

Tudod, van, volt egy kedves baráti házaspár, több mint 10 év óta tartottuk a kapcsolatot. Egy idő után feltűnt, hogy leginkább csak én hívogattam őket, de olyankor nagyon jókat eldumáltunk telefonon.

Mint minden évben, az idén áprilisban is én készítettem el nekik az adóbevallást. No akkor még találkoztunk személyesben is. Utána még beszéltünk arról, hogy ismét találkozzunk, üljünk le dumálni. Arról volt szó, hogy majd ők sorba-rakják a szabad idejüket (már ami az unoka mellett marad nekik), és szólnak telefonon.

Azóta = április óta várom, hogy mikor hívnak! És ahogyan vissza-emlékszem, ez máskor is így volt. Ha kellettem nekik valamire, akkor tudtak hívni, egyébként pedig mintha a világon sem lennék. Részükről ez a barátság.

Mostmár nem is várom, hogy hívjanak, de ha hívnának, akkor sem akarnék velük találkozni. Van az emberben valahol egy büszkeség is!! Ezt ne feledd!!

Nem tudom, mi nem is telefonálunk már, fb, email kvázi ingyen van. Mondjuk a két legjobbal együtt is lakom, de a többiekkel is igyekszem heti egyszer legalább online beszélni, ha találkozni épp nem is tudunk.

Mit jelent a sokat hívtad őket, egy héten mondjuk hányszor? Van barátod, nekik van? Van egyéb elfoglaltságod, más barátaid?

24N

Nem tudom, de én - bár imádom a barátaimat - a heti egy hívást is sokallnám. Pusztán azért, mert egyrészt rengeteg barátom van, tehát ez állandó telefonálást jelentene, másrészt azért, mert nem érek rá folyton csevegni.

Nagyon sok barátommal félévente találkozunk csak, de a legjobbakkal is mondjuk havonta kétszer, és ettől függetlenül nagyon szeretjük egymást, csak hát rohanós az élet.

Dolgozom, tanulok, előadásokra járok... Tényleg nem fér bele, nem azért, mert nem szeretném. Aki ezt nem tudja megérteni, annak biztos rosszul esik, de megszokja egy idő után. Volt, aki hetente keresett, meg kellett neki mondanom, hogy ne haragudj, nem tudunk minden hétvégén találkozni, mert csak az a szabadidőm nekem is, ennyi van a családomra, magamra és minden barátomra, tehát nem csak egy emberre akarom fordítani. (Pedig őt is nagyon szeretem!)

Tehát ez nem hiszem, hogy ellened van, de én a helyedben nem hívogatnám őket hetente, mert sok lehet az is! Bár nem tudom, ők milyenek, de nekem sok lenne, bocsi. :(

2-es vagyok!

Lehet, hogy nem jól fogalmaztam. Nem igazán büszkeség, inkább emberi tartás, önérzet, amiről beszélek. Ha én nem vagyok fontos nekik, akkor nem tartok arra igényt, hogy tarták velem a kapcsolatot.

5-össel egyet értek.

Én nem egy "barátságot" hanyagoltam ez miatt, mert nem hívtak. Az egyiknél szóvá tettem. Azt mondta be kell osztania a kis pénzét a telefonon. Megértettem. Augusztusban volt egy éve, hogy az iwiwen ráírtam, válaszolt ahogy illik, de ő azóta nem írt nekem, hogyy mi újság van?

Kérdem én, ha ingyen van akkor miért nem ír?? TALÁN MERT NEM HIÁNYZOM NEKI!!

És ez csak egy eset...

6-os vagyok

Azt hozzá kell tennem, hogy eleinte nagyon sokszor hívtam én.... és ő egyszer sem...

5-ös vagyok!

Csak ugye az én esetemben az volt a helyzet, hogy évekig ment kb. 2-3 hetente egy-egy telefon (ami ráadásul részükről ingyenes tarifa volt) oda-vissza. Évekig csináltam nekik, mármint a 4 tagú családnak az adóbevallásukat "barátságból". Ez volt az utolsó, mert a fiatalok Pestre, jobbra-balra költöztök, a "barátok" pedig nyugdíjasok lettek.

Azóta elfelejtettek hívni, ill. nem férek be az idejükbe, vagy nem vagyok a barátjuk.

Erről ennyit.