Miért vagyok ilyen elcseszett genetikai hulladék?
Nem értek semmihez, ezt szó szerint vehetitek. Nem vagyok tehetséges semmiben, nem tudok jól csinálni semmit. Általában mindent feladok a legelején mert nem vagyok elég erős, hogy végigcsináljam, na meg nagyon is türelmetlen vagyok. Eddig nem értem el semmit sem, más meg versenyszerűen csinál valamit vagy legalább hobbija van. A szüleim nem lehetnek rám büszkék semmiért sem. Nem vagyok szép, okos de még ügyes sem. Ez kicsit rosszul esik mert a nővérem szép, okos és kézügyessége is van csak ideje nincs rá. Én meg teljesen az ellentéte vagyok.
Azt hittem, hogy legalább egészséges vagyok de nem. Kb 1 hónapja jöttek rá, hogy szívritmuszavarom van vagy mi, mennem kell hormonvizsgálatra, matekhoz sem értek azt is ki kell vizsgálni meg kitudja mi bajom van még amiről nem tudok.
Tanulni utálok, nem motivál semmi csak ülök iskolába mert muszáj. Mindig puskázok de valamit nem lehet, azon vagyok, hogy csak a kettes legyen meg a többi nem érdekel. Nem is tudok tanulni mert egyből álmos leszek és úgy fel sem tudom fogni, hogy mi van. Képes vagyok fél napot egy füzet felett tölteni és nem tanulni semmit.
Rajzolni szeretnék de nem tudok, az első pár vonal után abba is hagyom. Énekelni még úgy se énekeltem, hogy csak én hallom mert magamat is hülyének nézem. Táncolni nem próbáltam, nem is szeretnék. Hangszerek nem annyira érdekelnek, talán a gitár de az nincs. Szeretem a kutyákat de nincs türelmem tanítani őket mert idegesít, hogy nem értik meg amit beszélek és utána csak szerencsétlen kutyámra haragszom, hogy miért ilyen "hülye", holott nem is az ő hibája. Próbáltam már írni is mert magyarból voltam jó de nem tudtam sehol sem elkezdeni, meg nem tudtam milyen történetet írni. Olvasni nem szeretek, nem is mennék vele semmiről. Hát azt sem tudom, hogy mik lehetnek még. A sportról ne is beszéljünk, tesiből majdnem megbuktam.
Így minden napom ugyanaz. Felkelek, iskolába megyek, haza jövök, gépezek, alszok. Hétvégén/szünetekben meg felkelek, gépezek, alszok. Vagy unatkozok mert már a gép se köt le. Egyszerűen nem tudok mit csinálni.
Nem szokásom sajnáltatni magam, nem vagyok hisztis de most kijött mert éppen rajzolni akartam. Más meg 200 féle dolgot kitűnően tud csinálni. Azt sem tudom mi lesz velem felnőtt koromban ha így folytatom. Mit tegyek? Anyámék nagyon rosszul raktak össze, létezik, hogy valaki ennyire szerencsétlen?
15/L
Rúdtáncos? Még onnan is elküldenének :D
Suliban nincs semmi, sportkörre vagy mire lehet járni. Mondjuk nekünk azt is kötelező.
Együtt érzek veled, hasonló vagyok én is. Én általában szabadidőmben elmegyek sétálni, vagy találkozom a barátaimmal. Vagy feldíszítem a szobámat, úgy hogy újságokból vágok ki képeket, és ragasztom minden létező üres felületre. Vagy a ruháimat dekorálom ki. Nem mintha lenne kézügyességem, de pl. ahhoz, hogy a szegélyüket kiszegecseljem, nem is kell. Vagy szimplán csak fekszem és álmodozom. Vagy írok valamit, de nekem is az a problémám, hogy nagyon hamar ráunok egy sztorira. De legalább amíg írom, nem gépezek. Vagy gitározok. Nem nagyon megy, de azért néha rá lehet ismerni a dal egyes részeire, ilyenkor határtalanul boldog vagyok.
Általában, ha rám jön az önsajnálat, arra gondolok, hogy lehet, hogy semmiben nem vagyok különösebben tehetséges, de legalább vannak barátaim, jó a humorom, és van stílusérzékem. És akkor megvigasztalódom. 16l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!