Szeretsz itt élni magyarországon? Vagy ha tehetnéd elmennél külföldre?

Szeretek itt élni, de ki is fogok menni.

Német-magyar állampolgárként mindig is nemzetközi életet éltem, ez csak a nemzetközi gimivel, az Erasmusszal, a multis munkahellyel csak erősödött. A barátaim fele külföldön él, a másik fele meg külföldi. Hozzászoktam, hogy angolul vagy németül dolgozzak, hogy úgy beszéljek a napjaim 95%-ban. Nem okoz gondot. Imádok utazni, új embereket, kultúrákat, világokat megismerni. Az ilyenekből rengeteget tanultam. Azt a német mentalitást, amit kint felszedtem, itthon is tudom kamatoztatni mind munkában, mind a magánéletemben. Azt a nyitottságot, amit az olasz és spanyol barátaimtól, azt az önbizalmat, amit az amerikai barátaimtól láttam, szintén tudom alkalmazni. Imádom a bratwurstot, de a legjobb sört Skóciában ittam, viszont a házi dijoni mustárt meg egyik bolti sem múlja felül. Világot akarok látni, mert szeretem az izgalmakat, az újat.

Viszont azt is tudom, hogy haza fogok előbb-utóbb jönni. Lehet, hogy nem végleg, de jó pár évre biztos. Szeretném, ha gyerekeim is megismernék, és magukénak tekintenék azt az országot, amit én is a magaménak tekintek. Mert ahogy egyedi a korinthoszi falucska, úgy egyedi a kis zsákfalu az Őrségben, Erdőbényén a vadszedres, a Tisza-tó élővilága napfelkeltekor, vagy a Sugovica partja. Budapest pedig hiába kopottas, de még mindig az egyik leggyönyörűbb főváros, amit láttam (nézz csak délre a Margit-hídról a Margit-szigetnél, és megértesz). És ok, hogy a sör jobb, de hol máshol tudnék enni egy jó töltött káposztát tejföllel, egy igazi lapcsánkát, egy jó tokaji aszút, vagy egy rendes parasztkolbászt. Más városokhoz is kötnek emlékek, de sehol se annyi, mint a magyarokhoz.

27/F

Nem. Igen.

Maradni: kényelmes, hogy az anyanyelvemen beszélhetek mindenkivel. Túró Rudi. Kb. ennyi.

Menni: túl meleg van nyáron, sok a parlagfű, és nincs normális tél. Én inkább a hűvösebb időt szeretem, szóval északra mennék. És persze ott vannak a megkerülhetetlen anyagiak is... valamint az is, hogy itt kétségbeejtően sok a sötét, elmaradott, középkori gondolkodású ember, ami nagyon nem szimpatikus.

18:26-Inkább azon gondolkozz el,hogy itthon milyen magyarokkal találkozhatsz.

Időpont ma 18:32-Egy büdös szóval nem mondtam,hogy hova megyek,akkor nem értem,miről beszélsz.

Nem szeretek.A városkát,ahol immáron 20 éve élek,régen kinőttem.Alszik az egész hely.Csendes,unalmas.Pezsgésre vágyom.Világot szeretnék látni,kultúrákat megismerni,nyelveket tanulni.

Az emberek itt olyan savanyúak,irigyek,rosszindulatúak.

Én sem azért akarok elmenni,mert hogy külföldön kolbászból van a kerítés.A pénzért mindenhol meg kell ugyanúgy dolgozni.

Egyenlőre nem itt képzelem el a jövőmet.Ha minden igaz júniusban kimegyek Londonba 4 hónapra.Azt hiszem,akkor fog igazán kiderülni,mire is vágyom.Lehet majd sírva vágyom haza,de lehet,megtetszik a kinti élet.

Az biztos,Magyarországba semmi klassz nincs.Nincs miért maradni.Inkább kimegyek,és kudarcot vallok,mint hogy itt poshadjak meg.

18:25 vagyok-

Nem magát,Magyarországot utálom,és nem is a magyar nemzetet,hanem azt a helyzetet,ami itt van manapság,illetve,hogy a magyar ilyen lett.Persze ki lehet forgatni a szavaimat.

Igen. Nem hiszem.

Minden barátom itt van, meg én MAGYARUL képzelem el az életemet. Ha mennék valami miatt az a pénz lenne. 19F

Nem szeretem ezt az országot, sőt kifejezetten degradálónak találom, hogy magyarságomat. Örülök is neki, hogy nem vagyok teljesen magyar. Hogy miért? Nem bírom, hogy mindeki siránkozik, panaszkodik, írigykedik, de lusták tenni, hogy jobb legyen nekik, hogy jönnek az emberek a nagy nacionalista érzelmekkel, aztán az első baj után rohannak külföldre, hogy onnan legyenek nagy magyarok, nem bírom már, hogy nincsen semmi összetartás, csak az újjal mutogatás, meg a bűnbakkeresés, hogy kinek a hibája , hogy itt tart az ország. Nem bírom, hogy az utcán elhajigálják az emberek a szemetet, hogy a városközpontban több ember előtt, egyesek simán nekiállnak h_gyozni, úgy hogy félre se húzódnak stb... Primitív, rinyálós nép a magyar ez van...

Ezzel együtt viszont nem mennék ki külföldre soha, pont azért mert itt van a családom, a barátaim, tehát van ami itt tart!

Én már elköltöztem, de leírom, hogy volt velem:

szerettem/szeretem:

- a családomat,

- a barátaimat,

- nagyapám vidéki házát és a környéket,

- azt, hogy Pesten minden, mindig nyitva van (itt, ahova költöztem külföldön, minden 6-kor bezár, néha felhúzom magam rajta:)

- a jó és ezidáig ingyenes egyetemi oktatást (persze ez már a múlté)

- a magyar nyelvet,

- azt, hogy ahonnan laktam 30 percre volt a Balcsi, és az egész nyár remekül telt mindig,

- azt, hogy otthon jóval olcsóbb minden, s

- szeretem a népmeséinket, népdalainkat, a szépirodalmunkat, hagyományainkat (ahova költöztem, a mindennapi szokások is különböznek néha), régebbi rockzenéinket. Persze ha gyermekeim születnek itt külföldön, teszek róla, hogy ezt mind megismerjék.

Amit cseppet sem szerettem:

- kizsákmányoló kormány, hazug politika, buta intézkedések, amin akármilyen normális, gondolkodó ember átlát

- előítéletek (nem a cigányokra gondolok, arra teszek magasról. Arról, hogy otthon embereket ítélnek meg az öltözködésük, megjelenésük, anyagi helyzetük, szexuális beállítottságuk és a pletykák után, amit hallanak róluk - ilyen itt nem nagyon van, mert senkit sem érdekel).

- folytonos panaszkodás, rosszkedv, mindenféle cselekvési vágy nélkül (értsd: sokan tehetnének a szar helyzetük ellen, csak gondolkodni kéne, meg megmozdítani a seggüket, de az már fájna).

- most ellent fogok mondani magamnak, de: a gusztustalan, kirívó, ribancos öltözködés (nem ítélem én el ezt, csak tény és való, hogy ízléstelen, és úgy festenek a pesti utcák éjjel, mintha k*rvafelvonulás zajlana - ez talán anglián kívül más nyugati országokban nem nagyon dívik)

- parasztok, illetlen, bunkó emberek, hajléktalanok (nyugaton ezekből mérföldekkel kevesebb van)

- mocsok, és a nemtörődés vele kapcsolatban, cigicsikkek, szemét mindenhol, töredezett utak, járda hiánya, kátyúk, felfestés hiánya stb... (itt kint élmény vezeti, mindenhol sima, rendezett, felfestett utak, gyalogosúttal és kerekpárosúttal ellátva...)

- alacsony fizetések több évtizednyi tisztességes munka után is, prémiumok elvétele, nyugdíjak csökkenése, egykulcsos adó (igaz, nekem otthona z utóbbi kedvezett, de ettől függetlenül felháborító döntés volt a bevezetése, igazságtalan a kis keresetűekkel szemben)

- alulműveltség, kultúra hiánya, csőlátás ("ha diplomás vagy, attól még nem leszel okos, csak sznob, de ha szakmunkád van, akkor meg tuti, hogy hülye vagy" - hozzáállás) = megindokolatlan felsőbbrendűségi tudat, ami persze a saját kisebbségi komplexusukból ered, senki nem elég jó, mindenki hülye hozzájuk képest.

- a tisztesség hiánya mind a hétköznapokban, iskolákban, munkahelyeken...

most így hirtelen ennyi, de még nyilván van...

24/N

Én nagyon szeretem Magyarországot, és főleg Budapestet, itt élek 4 éves korom óta, 1999 óta, de születésem óta minden a fővároshoz köt.

Ahogy egyre idősödöm, egyre inkább rájövök, hogy mennyire szeretek itt élni, mert minden ideköt. Ugyanakkor mennék is!

Tanár szeretnék lenni, de itthon nagyon nem fizetik meg a középiskolai tanárokat (az állami szférában). Nem szeretnék nélkülözni, egy biztos megélhetést szeretnék magamnak, mindenféle lemondás nélkül. Persze Nyugat-Európában is sok a szegény ember, de azért reménykedem benne, hogy tanárként jobban meg fogok majd élni, mint itthon.

Olaszul, németül és franciául beszélek, így főleg Észak-Olaszország (leginkább Milánó) és Berlin jöhet szóba, bár Franciaországot és Ausztriát sem vetném meg. :)

Viszont egészen biztos vagyok abban, hogy hihetetlenül honvágyam lenne. Mert akármennyien is szidják Budapestet, még egy ilyen város nincs a Földön! Én imádom a hangulatát, hihetetlenül egyedi. Szeretem úgy, ahogy van.

Nagyon nagy a vívódás bennem. Még 2,5 év, amíg befejezem a gimit, az egyetem pedig már végképp a döntésemet kell, hogy jelentse. Ha maradni szeretnék, értelemszerűen magyar egyetem, ha pedig Berlin/Milánó, akkor ottani egyetem.

Ha egy kicsit is jobbak lennének a tanári fizetések Magyarországon, nem is lenne kérdés, hogy maradjak -e vagy sem, de így erős bennem a menni akarás.

Egy plusz negatívumként hoznám fel még a magyar politikát is: undorító ez az MSZP-Fidesz rivalizálás, s hogy ezáltal mennyire leamortizálódik az ország.

Nem értem, itt miért nem lehetséges egy olyan összefogás, mint 2005-2009 között Németországban a CDU/CSU-SPD nagykoalíció.:/ Egységben sokkal többre vihetné ez az ország, a szülőhazám.

17/f