Nők! Mikor fogjátok ugyanolyan elbírálás alá vetni a férfiakat, mint saját magatokat?
Ebben a kategóriában csak úgy dől a női felsőbbrendűségi érzet. Legalábbis az én tapasztalatom szerint. Ha egy férfi késik otthonról, vagy nincs kedve a sexhez, akkor az már a megcsalás jele. Ha egy férfi elvárja, hogy a nő (miközben egész nap otthon van) rendezze el a "háztartást", akkor már egy követelőzős, lusta disznó,aki kihasználja a nőt és azért kapja ezt a jelzőt, mert este mikor hazamegy már nincs kedve takarítgatni.
Ti mindig olyan szépen meg tudjátok magyarázni, hogy mit miért tesztek vagy nem tesztek, főképp ártatlan lelki okokra hivatkozva és véletlenül sem vagytok hibásak semmiben sem. De ha a férfi nem tökéletes, akkor dobd ki, keress mást,válj el, mert az a büdös férfi miért képzeli, hogy neki lehetnek elvárásai.
Ha egy nő feltesz egy kérdést és panaszkodik a férfira, kérdés és fenntartás nélkül elfogadjátok az ő szubjektív megállapításait a helyzettel kapcsolatban és mi lesz a végkövetkeztetés: a probléma forrása a férfi. Nem ismeritek a másik fél álláspontját, a történeteket csak nagyívben,általánosságokban írják le, szóval eleve pontatlan,kétes forrásból következtettek. Jön egy férfi kérdése: ott már nem vagytok ennyire biztosak, kétkedtek, hogy a férfi helyesen ítéli-e meg a helyzetet, hogy igazat mond, hogy ő nem hibás-e. Ami szerintem nem feltétlenül rossz, de fordítva már nem ez nem működik, éppen ez a kérdés is.
"Hisz a tanács célja a probléma megoldása, a feladás majd egy olyan végső lehetőség, amit majd úgyis az illető fog tudni, amikor már nem marad más számára"
Ezt én is így látom.
Előző, manapság divat a liberalizmust ekézni, de ennek a jelenségnek semmi köze a liberalizmushoz, se semmiféle komoly eszmei áramlathoz. (én pl. anarchista vagyok leginkább:))
Ennek szerintem ahhoz a jelenséghez van köze, hogy manapság a nők körében sem divat felnőni, és viszi tovább egy részük az "együtt járunk pisilni, együtt viháncolunk, mi csajok tartsunk össze" attitűdöt...
A feminizmus meg egy tipikus túlélő eszme itt Európában, és úgy viselkedik, mint általában azok az eszmék, amik már elérték nagyobb részt a céljaikat, de akiknek ez az élete, azok nem akarják hagyni nyugodni, hanem találnak ki mindenféle larpurlar baromságot újabb célok gyanánt, meg időnként egymás torkának esnek, mint a mesterséges anyaméh kérdésén...
Szóval ja, teljesen indokolt volt küzdeni, hogy a nők tanulhassanak, dolgozhassanak, legyen szavazati joguk, önrendelkezésük, stb. De ez már jórészt adott... és még valami fontos: anno a feminizmus nem a férfiak ellen jött létre, hanem a nők jogaiért. A mai magukat radikális feministának nevező férfigyűlölők nem feministák, hanem lelkileg sérült emberek.
Nemtől függetlenül vannak olyan emberek, akik az élő fába is belekötnek. Ezekkel az emberekkel sose fogsz zöld ágra vergődni, ezért érdemes figyelmen kívül hagyni őket.
Amúgy mindennek van mértéke: van mértéke az "esőnapoknak", a háztartási dolgoknak, és annak is, hogy mit tűrsz el, és mit nem. Az már más kérdés, hogy ezek a mértékek/határok kinél hol vannak. Ha nem egyeznek, nem sikerül kompromisszumot kötni, akkor jönnek a konfliktusok, és a kérdések ide...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!