Miért hiszi a legtöbb ember azt, hogy ha egy nő háztartásbeli (ergo nem dolgozik) akkor az nem egyenrangú a másik féllel, továbbá nem izgalmas párja a másiknak és buta is?

anyagi helyzet függvénye ez elsősorban.

ha a pasi jól keres,akkor nincs szükség rá,hogy a neje is dolgozzon.

otthon marad,otthont teremt,neveli az 5 gyereket,teljesen oké ez.

a gond akkor van,amikor a fickó ezt nem engedheti meg magának anyagilag,mert a megélhetésükhöz 2 fizu kellene,és a csaj ennek ellenére eltartatja magát.

Mindenki egyenrangú a másikkal,csupán ha elszúr valaki valamit annak következménye lesz,ha a nő kihasználja a társát annak repülés lehet a vége.

Én ebben nem látok kivetni valót,más és más emberek léteznek,ha nem szeretne dolgozni a társam ezenfelül az én fizetésem elég volna,plusz szeretne engem és segítene a céljaimban akkor én úgy érzem megtenném hogy eltartom őt.

Ez nem fura ha 2 ember egy fizetésből még jól kijönnek és igazi szeretet van köztük.

ha van gyerek, akkor rendben, az egész embert kíván, főleg az első években.

...de otthon heverjen egész nap...nevetséges, ennél csak ez a "maximalista" duma röhejesebb: ha ez minden, amit ki tud hozni magából, az égvilágon semmiért nem tudom tisztelni. az, hogy rendben tartja a lakást alapvető igénye kell, hogy legyen, én is meg teszem egyedül munka mellett, és épp úgy nem ad okot büszkeségre, mint a rendszeres fogmosás, hogy váltom a fehérneműt, és kitörlöm.

"nem ebbe a rohanó világba kellett volna hogy szülessen" hanem hova? mikor a szombat is munkanap volt? mikor a munka javarészt a föld túrását, jószágtartást jelentett? esetleg úgy érted, hogy a hölgy született arisztokrata, akinek a fennkölt énjéhez nem passzol a kegyetlen világ rögvalója, nehézségei, a tény, hogy a sült galamb nem repül a szájába, hogy ingyenebéd nincs? pffff...

felőlem egyébként nyugodtan ellébecolhat élete végéig, de tőlem ne várjon annyi elismerést, mint egy olyan valaki, aki képes megállni a saját lábán különösebb frusztráció nélkül, és emellett még nő is tud maradni, nem is akármilyen!