Mi az igazi bátorság?

van két kifejezés, és ezek keverednek benend, pedig más a kettő.

vakmerőség és bátorság.

Vakmerőség, azt jelenti, ész nélkül, megfontolás nélkül beleugrani valamibe, óriási kockázattal. Benne van a szóban, hogy vak. Ez lényeges.

Túl sok ész nem kell hozzá. Ilyen erővel le lehet ugrani szakadékból, mert van 0,000000001 százalék esélyed, hogy fenn akadsz valamin és túléled.

Bátorság az mindig lát. Nem vakmerő, hanem fel tudja mérni minek mi lesz a következménye. Bátor ember is kockáztat, de ebben a kockázatban van realitás.

Úgy tartják, afélelem legyőzése a bátorság, mert mindenkiben van félelem, csak van aki benne marad, van aki le tudja győzni.

Lényeg tehát, hogy a bátorság, ha még kockáztat is, de a realitás talaján áll. Vállalkozó kedvű.

Ha úgy érted a kérdést, hogy melyik a helyes út, akkor a második. Az elsőt csak azok teszik meg, akik nagyon szorult helyzetbe kerültek: pl. régóta nem talál munkát, így nem tudja eltartani a családját, és kénytelen kimenni külföldre dolgozni. Neki igazából nincs veszteni valója.

De aki nincs ilyen szorult helyzetben, annak értelemszerűen a második utat kell választania - ezt hívják fejlődésnek, és bizony ennek a során nagyon is sokszor, szinte napról napra kipróbálja önmagát: kipróbálja magát több szakterületen, sok emberi kapcsolatban, gyermekként, párként, szülőként, nagyszülőként, stb. Az ember élete során folyamatosan kipróbálja magát.