Adjatok tanácsot! Mit csináljunk az unokahúgommal? Már nem lehet elviselni!
Az unokahúgom pestre jött egyetemre és mivel a férjemmel itt élünk és helyünk is van nálunk lakik, megbeszéltük, hogy a rezsibe és kajába belefizet egy keveset és kvittek vagyunk. Gyógyszerészt kezdte el, nem bírta fél év után, otthagyta. Van ez így, rendben, elkezdte az élelmiszermérnököt. Úgy ahogy csinálgatta, már szakdolgozati témája is volt, de elbulizta a félévét, így ugrott minden. Mivel a szakdolgozatnak neki sem állt, elvették a témáját. Elment passzívra, a szülei és mi is feltételül szabtuk, hogy jó, de akkor dolgoznia kell valamit. Mi nem kértünk több pénzt, de amit keres és eltesz még jól jön majd neki. Hónapokig "keresett" munkát, ami abból állt, hogy az önéletrajzát írogatta, amibe semmit se tudott beleírni, mert se korábbi munka, se érdembeli tanulmányi eredménye nincs. Csupa képzettséget igénylő, kosztümös munkát nézett ki, ruhát azt vett az interjúra, de nyilván sehová sem hívták be. Meg 8 órában csak nyárra tudta volna vállalni, úgy gondolta nem mondja meg felvételkor majd nyár végén megpattanik, hiába mondtam, hogy ez senkivel szemben sem tisztességes, de nem érdekelte.
Végül bekönyörögtem egy helyre adminisztrációs munkára. Ideig óráig csinálta, de csak addig, amíg az akut pénzhiánya el nem múlt, már ehhez sincs kedve, állandóan lóg. Mert ő egy év múlva milyen jól fizető állást fog kapni egy élelmiszergyárban Ausztriában, mint mérnök és nem lesz más dolga, mint fagyikat kikísérletezni, tehát minek dolgozzon most, addig még elvan.
Semmi realitásérzéke nincsen. Még a mesterképzést se akarja megcsinálni, de ő félmilliókat fog keresni azonnal egy osztrák cégnél meg menő helyen fog lakni.
A szüleit mindennel megeteti. Az apja a féltestvérem, olyan jóban nem vagyunk meg messze is élnek. A féltesóm is élelmiszerrel foglalkozik(bár a harmadik helyről rúgják ki sorozatban) és az unokahúgom meg van arról győződve, hogy apa beprotezsálja valami menő helyre, ahol üzemet fog vezetni.
Mit csináljunk vele? Szerintem nem úgy van az, hogy kimegy Ausztriába és egyből ő a főnök. Sokan mennek ki, de ott is az a munka a kelendő, amit az osztrák nem csinál meg. Persze sz is jól fizet, de sok ismerősöm soproni, dolgoznak kinn és nem a vezetők magyarok a cégeknél...
A munka unalmas, a 800Ft-os nettó órabér kevés neki, csak a tervek, álmok, de semmi alapja. Lehet én látom rosszul.
Mivel itt él a mi felelősségünk is. Kitenni nem akarjuk, de ez sem mehet tovább. Mi lenne megoldás? Most mondjam azt neki, hogy a nagy vágyai ezzel a mentalitással mit sem érnek?
válasza:
válasza:"Kitenni nem akarjuk, de ez sem mehet tovább."
Sajnos pedig az a megoldás, hogy kiteszitek a szűrét. Ilyen mentalitással hagyni kell, hogy betörje a saját fejét.
Egyébként sem jó, ha "megóvjátok" mindentől, tanulja meg, hogy nem fogják mindig eltartani, nem fogja mindenki elnézni a szeszélyeit, meg persze azt is, hogy Ausztriában sincs kolbászból a kerítés.
Ha annyira meg van győződve arról, hogy apuka majd beprotezsálja egy jó helyre, akkor haza kell küldeni apukához, hiszen úgyis tőle várja a megoldást. Majd észreveszi, hogy apuka sem tud olyan helyet keríteni neki, ahol semmiért sok pénzt adnak.
Az ilyen emberrel akkor teszel jót, ha szembesíted a rideg valósággal, hogy más dolog az álmodozás, és megint más a munka.
Sok szerencsét!
Pedro
Nem értem miért tették a kérdésemet át, szerintem ez bőven családi kapcsolat kategória.
A válaszokat köszönöm.
válasza:Persze, én is azt mondom, hogy valahogyan értésére kell adni, legszebb ideje, hogy felmutasson valamit: vagy dolgozik tisztességgel, vagy tanul tisztességgel.
A baj az, ha valami retorziót próbálsz vele szemben alkalmazni, akkor rögtön te vagy a sz@r és szemét, és itt ezen az oldalon ordítják világgá. A rengeteg egyetértő véleménnyel a kiírt kérdésükre pedig még ők maguk is elhiszik, hogy ők gondolják jól és majd ők megmagyarázzák neked, hogy a dolgokat nem jól látod.
Bocsi, tele a hócipőm ezektől a nagypofájú, semmirekellő suhancokról, akik itt a szüleikre minden aljas, mocskos kifejezést használnak, adják egymás alá a szót, és aki próbálja egy kicsit észhez téríteni őket, azt is körbekapják és mindenféle gyökérnek és hasonlóknak titulálják.
Fogalmam sincs, mit tudnék a helyedben tenni, és hogyan lehetne őket normális gondolkodásra és életre nevelni. Honnét vették ezeket a viselkedéseket, hogyan alakult ki bennük ez a fajta hozzá-állás?
válasza:"Csak" annyi a logika benne, hogy:
- az elmúlt 2 napban volt terítéken egy téma, ahol egy suhanc bolondnak titulálja itt az anyját, és hogy mit tegyen, hogyan vitesse el mert nem normális ezért+azért
- pár órával ezelőtt felkerült egy másik kérdés, ahol a kamasz azt kérdezi, hogyan értesse meg ő (!) az anyjával, hogy a dolgokat az anyja nem jól látja! Miszerint az anyának kötelesség ez+az, őneki pedig csupa jogai vannak
A hozzászólók kevés kivétellel a kérdezőnek adnak igazat, és hiába mondom, írom, hogy nem biztos, hogy a kamaszok 100 %-ban a teljes igazságot írják, nem kellene a szülőket maximálisan elítélni, hiszen az ő verziójukat nem ismerjük. Itt mindenkinek olyan válasza van, ami szerint én nem jól látom, és a kérdést feltevő gyerekeknek max. igazuk van.
Most itt egy újabb kérdés, ahol a felnőtt panaszkodik a kamaszra, és ismét csak az az alap-probléma, hogy nem egyformán látják a dolgokat helyesnek. Persze én mint idősebb korosztály, meglepődök, hogy a fiatalok mennyi mindent megengednek maguknak, és mi minden követeléssel állnak elő, miközben eszükbe sem jut, hogy valamit nekik is le kellene tenniük az asztalra.
Csak ennyi a logika! (Bocsi, ha hosszú voltam, de most nagyon felhúztak ezek a szemtelen kamaszok!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!