Mostmár inkább ne is mutassam senkinek a tablóképemet?

Elég régen érettségiztem már, 10 éve. Nagyon szép rajta a hajam, direkt a fotózásra növesztettem és állítottam be, de hát akkoriban 18 évesen, a tanulás kellős közepén még nem foglalkoztunk annyit magunkkal, mint manapság a mostaniak, akár már általános iskolában is. Szóval nem szedettem a szemöldökömet, de más se. Egyikünknek se volt az a durván vastag, de nyilván vastagabb, mint egy nem szedett, nekem meg főleg. Akkoriban azért nem is tűnt fel, mert nemhogy nem cikiztek miatta, de állandóan dicsértek is a fiúk, hogy szép vagyok. Vékony voltam, hosszú, dús hajjal, arányos arccal, emellé befért a szemöldököm, mert nem durván volt vastag, csak természetes. Magyarul így készült el a tablókép is.

Most feltettem facebookra, hát kezdtek jönni a kommentek, hogy mi van, parti-szemöldök? Ugyanarra a képre, amit 10 éve agyondicsértek. Túlzás nélkül az egyik legszebb az én képem volt, és ezt nem én mondtam magamról.

Oké, hogy azóta sokat változott a világ, de most pedig már dugjam el ezt a képet? A tablókép olyan az ember életében, mint az esküvői fotó. Egyszer van és meghatározó. Ilyen is volt, túl vagyunk rajta.

Azóta természetesen rendszeresen szedetem a szemöldökömet, a hajam sem olyan hosszú már. A kommentek miatt a képet levettem, rajtam ne röhögjenek. De mostmár többet nem tudom elővenni ezt a képemet, mert akkoriban még megtűrték a természetest is, ma meg már egyáltalán nem?