A Te családod melyik diktatúrában volt áldozat? Esetleg mindkettő? Vagy egyik sem?

A dednagyszuleimet vittek el az oroszok a II. Vilaghaboru utani evekben ketszer. Eloszor visszajottek, utana elvesztek. A csaladunkban senki - tudtommal- nem allt senki oldalan. Hogy tulelje mindenki a deportalast, bizonyitani kellett, hogy nincs zsido a csaladban. Eloszor 2 generacio majd 5 generaciora visszamenoleg. Az osszes keresztlevelunk megvan! Mamam azt mondja biztos ami biztos nem tudhatjuk mit hozhat a jovo.

A Dednagyszuleim nem voltak vagyonosak, mert a Dedpapam intezo volt egy grof birtokan. Ahogy Mama meseli jo ember volt. Megis egy ejjel jottek es vittek oket.

Nem ismertem oket ugyan de a Nagyszuleimmel nagyon szoros (volt) a kapcsolatom. Nekem faj, hogy artatlanul haltak meg azt sem tudjuk hol valahol. Nem tartom igazsagosnak, hogy a zsidok sirnak a holokauszt miatt allandoan es ennek fenyeben kovetelnek mindent. - Ismertem idosebb zsido szarmazasu embereket akik ott voltak, tetko a karjukon es boldogok voltak, hogy lyuk van a hatsojukon. Soha nem vinnyogtak - nemugy a gyerekeik! Volt amelyiknek en hoztam Mo-rol ez-azt hogy a kosher gyerekei meg ne tudjak! Mindig panaszkodott amikor kotelezo nyaralasra vitteka csaladdal, hogy 100 kolykot csinaltak a gyerekei es alig varja hogy hazamehessen mert meg tv sincs csak a ricsaj....jofej volt Isten nyugosztalja.

Az en csaladomnak ugy erzem ugyanugy jarna mindaz amit a zsido szarmazasu emberek megkapnak! A mi vesztesegunk legalabb akkora. A Nagyapam hadkoteles volt, 3x volt az orosz fronton. Mindig konnybe labadt szemmel meselt ha meselt...Nagyanyamek tanyajat hol az oroszok, hol a nemetek fosztogattak. Ugy erzem hogy a Nagyszuleimnek ugyanugy jart volna minden elveszett tulajdonukert, csaladtagjaikert a karpotlas. Ha nem is anyagi de minimum egy Bocsanat!

Apai agon a Nagymamam szolgalo volt egy zsido csaladnal akiket elvittek. A Mamam rejtegette az ezustjeiket - ezzel gyakorlatilag az eletet kockaztatva. azt mondta Mama jo emberek voltak akiknek dolgozott. Sajnos mind odavesztek de valaki a csaladbol eljott a haboru utan a ladaert. Mondta Mamanak valasszon barmit a ladabol -Mama elmondasa szerint nem is tudta mit rejteget - de mindig azt mondta azok az emberek mindenuket elveszitettek. Nem kellett neki semmi!

Több generáció is megsínylette nálunk a történelmet. Az,ohgy ott éle a családunk ilyen történelmi viharoknak köszönhető. reformáció-ellenreformáció, majd a török hódoltság alatt elnéptelenedett területek betelepítése. A mi családunk történetei itt kezdődnek.

a huszadik században dédapám megjárta mind az első mind a második világháborút. Nagyapáim a II világ égés alatt a frontokat,megjárták.Anyai nagyapám 11 évig volt hadifogoly a Kaukázusban.

Papám hadköteles volt, orosz hadifogságba került, Szibériába. Hazajött a fogságból, de nem nagyon mesélt róla. Az, hogy 43 kg volt, mikor hazajött, magáért beszél.Apám akkor még gyerek volt, de segített a családot eltartani, amennyire tudott, persze.

A kommunizmus nem sok jót hozott, mert egyrészt ugye addig állatokkal, meg földdel foglalkoztak, amit gyakorlatilag le kellett adni, nehéz volt megélni. Másik probléma, hogy apám nem lépett be a pártba (baptisták vagyunk, ami akkoriban fekete pont volt), így nagyon sokszor ő volt a munkahelyen a fekete bárány. Hiába dolgozott, és nagyon szerették is, mégsem vihette sokra. Volt, h felterjesztették vmi országos kitüntetésre, ami pénzjutalommal járt. Mikor bekérték a piros könyvét, mondta, h neki nincs olyan, visszavonták... Aztán persze a rendszerváltásnál is neki kellett eljönnie, míg az "elvtársak" maradtak.

Feleségem részéről nagymama megjárta Auschwitzot, apját meg rejtegették a nácik elől, zsidó származásuk miatt. Papáját a szomszédék dobták föl...

Anyai nagyanyámék eközben zsidókat bújtattak.

A mi családunkban mind a nácik, mind a kommunisták áldozatai élnek. Ezért utálom, amikor valaki lekicsinyli pl. a kommunizmus terrorját a holokauszthoz képest. Egy hívő, becsületes ember, aki nem adta magát a diktatúrák céljaihoz, szenvedett mindenképpen.

Kicsit igazságtalan, hogy a legnagyobb köpönyegforgató nyilas-kommunista elvtársak gyerekei még mindig tele vannak pénzzel. Apámék meg 60 ezres nyugdíjból tengődnek, egy becsületesen ledolgozott élet után. Hiába nem volt se náci, se komcsi.

A dednagypapam az oroszok ellen harcolt a 2.-odik vilaghaboruban ahol megserült ket helyen majd elfogtak es elvittek a mai Kiev területere fogsagba aztan jo par ev utan haza engedtek.

A masik papam gyerek volt a 2.vilaghaborub idejen de azt tudom,hogy a testveret aki mar nem volt gyerek halalra vertek a szerbek a magyar-szerb hataron.

A dedimamam az oroszok elöl menekült mert felt,hogy megeröszakoljak.

A dedimamamnak a testvere demonstralt 1956-ban aztan elmenekült Magyarorszagrol...

Nekem ez mit jelent ? Büszke vagyok az öseimre,hogy ez megeltek föleg a dedipapamra es örülök neki,hogy ismerem ezeket a törtenetek mert majd tovabb adhatom.