Ha meghal egy ember akit szerettünk, akkor őt sajnáljuk azért mert nincs többé, vagy saját magunkat?
4-es!
Akkor mégiscsak magadat sajnálod, hogy nem tudsz több időt vele tölteni, stb.
Szerintem is magunkat sajnáljuk, nincs miértje egy halott sajnálatának, mert nem tudjuk, mi történik vele. Az elvesztés fájdalma ez és a saját mulandóságunknak tudata.
Amikor nagyon boldogok vagyunk (Karácsonyt ünneplünk, vagy valami hasonlót), nem igazán szokott eszünkbe jutni, hogy "jaj szegény XY bárcsak élne, és kivenné részét ebből az örömből" (ez lenne az ő sajnálata), sőt ha valaki mégis megemlítené a derék elhunytat, egyből az lenne a reakció, hogy miért kellett fölemlegetni - vagyis a halál véka alá van söpörve és egy halott emléke ez alól szinte kivehetetlen.
Köszönöm a válaszokat srácok!
Néha felfedezhető hogy van aki jócskán "túlreagál" egy halálesetet, ez lehet hogy az önsajnálat netovábbja?
Mindekettő, de talán aki meghal, ott a hiányérzet,hogy az életben míg létezel, soha többé nem látod már./amugy sem,szóval pá-páá örökre/
A másik meg hogy be bevillan az agyadba, hogy múlandók vagyunk, akármikor lecsaphat a halál bárkire, mért ne épp te lennél a következő. Aztán örökre megszünik létezni az illető, odaát nem vár semmi az égvilágon, és szépen a feledés homályába vész egy idő után mindenki.
Nem vagyok egy érzelgős fajta de amikor közeli rokonom halt meg szó szerint úgy éreztem mintha belőlem ,a lelkemből téptek volna ki egy jókora darabot.Azt hittem akkor,hogy az ami megmaradt belőlem azt már nagyobb trauma nem érheti és különben se sokra jó már.Mégse sírtam ,hanem sokkal inkább haragot éreztem amiért ezt teszi vele a sors vagy mittomén ki, hogy csak ennyit élhetett .
Persze amikor a 90 évesen a szemmel láthatóan teljes és eredményes életpálya végén "megpihen" egy rokon ,őt sokkal könnyebb elengedni.
Nem tudom mennyire volt önzés az amikor a nagyapám meghalt 81 évesen arra gondoltam ;vajon mennyi jó sztorijáról,élményéről, tapasztalatáról és mókájáról maradtam le(igaz sokat meg is osztott velem ) csak azért mert annyi volt neki a "megírva" .
De szerintem legsetétebb emberi gyarlóság csak azért sajnálni valakit mert már nem tud többet adni,szeretetet, derűs perceket vagy egyéb anyagi javakat.Az ilyenektől óvakodni kell, azt hiszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!