Mi a különbség summa cum laude és magna cum laude között?

summa cum laude: kiemelkedő, legjobb

magna cum laude: jeles

[link]

aki magna cum laude diplomát kap, az ötös átlaggal végzett, de ebben benne van, hogy esetleg kapott négyeseket, hármasokat is az évek során...

a summa cum laude diplomát általában csak az kaphatja meg, aki kitűnő, tehát színötös tanuló, és esetleg másfajta munkával is kiemelkedik a többiek közül...általában az évfolyamelső kapja meg

Nehéz általános választ adni, mert a feltételek országonként, sőt egyetemenként különböznek. A doktori címhez jár az ilyen minősítés, így elsősorban orvosok életrajzában lehet olvasni.

Nálunk akkor kap valaki summa cum laudét, ha szigorlati átlaga 4.5 felett van, 3.5 és 4.5 között cum laudét. (legalábbis pár éve még így volt, remélem, nem változott). Magna cum laudéról nem tudok magyar orvosi egyetemen.

Amerikai egyetemeken szokás gyakran használni a summa és magna cum laudét. Régebben a summa cum laudét kb azok kapták meg, akik a legjobb 1%-ban voltak, ez valamennyit lazult az utóbbi években (de nem sokat). A magna cum laude címet pedig a legjobb néhány százalék kapja (egyetemenként változó).

Egy mondatban: a legtöbb helyen, ahol használják, a summa cum laude kivételes teljesítményre utal, a magna cum laude meg majdnem ugyanannyira kivételesre.

Mindkettő az egyetemi diploma (orvos, Dr. med.; jogász, Dr. jur.; fogorvos, Dr. dent.; gyógyszerész, Dr. pharm.; állatorvos, Dr. vet.) minősítésére használt elnevezés a szakmai doktorok (felsorolásuk fent) esetén, illetve a PhD. (philosophiæ doctor) képzés során.

A szigorlati (alapvizsga) jegyek átlaga, a szakdolgozat eredménye és a záróvizsgák átlagának az eredményéből számított jegy.

Lehetséges eredmények:

rite: 2,00 - 3,50

cum laude: 3,51 - 4,50

summa cum laude: 4,51 - 5,00 (4,99)

magna cum laude (nem minden egyetemen használják, az összes szigorlatra, a szakdolgozatra és a záróvizsgákra is jeles eredményt kell elérni): tehát 5,00-ás átlag (itt a summa cum laude 4,51 - 4,99, amelyik egyetemen nincs magna cum laude minősítés, ott az 5,00 is summa cum laude-nek minősül)

Az elnyert PhD-fokozatok minősítése országonként eltér. Az angolszász rendszerben a PhD-t nem minősítik, az vagy megfelelt a követelményeknek, vagy nem, külön értékelésre a megfelelt disszertációk esetében nem kerül sor. Magyarországon jelenleg általában négy minősítés létezik: insufficienter („elégtelen”), rite ("illő, megfelelő"), cum laude („dicsérettel”), summa cum laude („a legnagyobb dicsérettel”). A magna cum laude („nagy dicsérettel”) fokozatot Magyarországon a szokásjog alapján a hittudomány területén a Hittudományi Karok továbbra is odaítélhetik (pl. Debreceni Református Hittudományi Egyetem; Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara). Az egyes minősítésekhez szükséges átlagokról a kari szabályzatok döntenek, a szigorlati és védési jegyekből vagy pontokból számított átlag alapján. A Szegedi Tudományegyetemen például érdemjegyekből (1–5) számolnak átlagot[3], a Miskolci Egyetemen pontokból (0-3) százalékot.

insufficienter: 3,0 alatt (SZTE[3]), 60% alatt (ME[4], KGRE HTK[5])

rite: 3,0–3,60 (SZTE[3]), 60–79,9% (ME[4]), 60–74,9% (KGRE HTK[5])

cum laude: 3,61–4,30 (SZTE[3]), 80–89,9% (ME[4]), 75–84,9% (KGRE HTK[5])

magna cum laude – Csak néhány helyen: 85–89,9% (KGRE HTK[5])

summa cum laude: 4,31-től (SZTE[3]), 90–100% (ME[4], KGRE HTK[5])

(forrás: wikipédia )