Ha minden sz@r az életemben, akkor hogy beszéljek pozitív dolgokról? Hogy meséljek pozitív dolgokat, ha csak negatív dolgok történnek velem? Hogy legyek így jókedvű?

Amikor nekem "kemény" korszakom volt-2 éven belül öngyilkosság családban, szakítás, munanélküliség, baleset, egészségügyi problémák halmozottan, stb-akkor egyszerűen próbáltam teljesen kizárni mindent, és bizony megjátszottam magam, hogy de én pozitívan állok hozzá az élethez. Pedig legbelül minden percben ordítottam.

Nem szabad, hogy mások megérezzék rajtad, hogy most rossz helyzetben vagy.

Kitartás!

Szabad rosszkedvűnek lenni. De, hogy MINDEN rossz lenne, az kizárt!

Van interneted, tudsz írni, tehát oktatásban részesültél, szemben sokszáz millió társaddal, akik éhen halnak, de ha mégsem, akkor sincs iskola.

Szerencsés vagy, hogy ide születtél, és nem mondjuk Ruandába, vagy Szudánba, ahol csak amiatt is megölnek családokat nap, mint nap, mert nem tetszik a pofájuk.

A szenvedésben beszűkül a tudat, és a szenvedésre koncentrál. Nyisd tágra a szemedet, és szívj egy kis friss levegőt. Amíg a szíved dobod, nem lehet annyira rossz!