Tényleg eláshatom magam? Ennyire megalázó lennék?

Ma voltam egy üzletben a párommal,hogy mobiltelefont vegyünk.

Egy fiatal ügyintéző lányhoz kerültem aki elkezdte a papír munkát ami ezzel jár.

Mondja nekem,hogy kettő fényképes igazolást kér tőlem.

Mondtam,hogy csak a személyit hoztam,megoldható,hogy mindent megír,félreteszi,addig a párom hazaszalad az útlevélért.Így nem kell újra órákat eltöltenem az üzletben.

Erre a lány:

-nem kell az útlevél,jó lesz a jogsi is.

mondom neki,hogy sajnálom,de nincs jogsim (37 éves nő vagyok)

Erre a következő történt.A lány felállt végignézett rajtam úgy,hogy láthatóan elhúzta a száját,és lekezelő hangsúllyal,kikerekedett szemmel affektálva kérdezte

-niiincs jogsid??????Neeemááárrr.Ez komoly???????Tényleg nincs jogsid??

Azt hittem elsüllyedek szégyenemben.Először elszégyelltem magam,olyan megalázónak éreztem az egészet.Majd dühös lettem.

Mérgemben azt mondtam a lánynak,hogy

-nincs jogsim! és most?? Akasszam fel magam?Adj egy kötelet mindjárt itt felkötöm magam..oké??Vagy most kívülálló lettem?? számkivetett vagy mi???

Majd mérgesen elhagytam a helyiséget.

A párom ott maradt,(ő is dühős lett,mert mindennek a szemtanúja volt),ő finoman,szinte kedves hangsúllyal mondta a lánynak,hogy Legközelebb adja meg a vevőknek a tiszteletet még akkor is ha neki nem tetszik valami.

Még most is tejesen el vagyok keseredve.Tényleg ennyire megalázó ha valakinek nincs jogosítványa???