Miert en vagyok ennyire szerencsetlen, masok elete tokeletes?

Vannak az "Ivettek" meg a "Norik" (ezek olyan noi nevek, amikrol rogton eszembe jut az adott unszimpatikus szemely, bocsi attol akit igy hivnak!), szoval, vannak ok es vagyok en. Oket korulrajongjak, nagy a tarsasagi eletuk, jol tanulnak, es mindent olyan egyszeruen es finoman csinalnak. A boruk barna, a foguk hofeher a hajuk csillogo.

Na, es vagyok en. En vagy jol tanulok es nincsenek barataim, vagy vannak paran, de a tanulmanyi eredmenyem romlik. Pasi a kozelbe sincsen. Amihez hozzanyulok az eltorik, szetszakad, leesik, elreped es a tobbi. Olyan vagyok, mint elefant a porcelanboltban. Alkatra abszolut nem, teljesen normalis a sulyom, megis olyan otrombanak erzem magam. Nem volt ez mindig igy, voltam en is "Ivett", de mostanaban nem jon ossze semmi. Nem tudom mit tehetnek mar, olyan, mint egy "negativ spiral" amiben egyre lejjebb kerulok. A fiu barataim mindig heccelnek, ami nekik vicces, nekem banto. Epp ezert mar tudatosan probalom kerulni oket, de akkor jonnek, hogy "mi a baj", "miert vagy ilyen"? Valaszolni nem akarok, mert akkor persze en nem ertenem a humort. Az onbizalmam erosen kezd megfogyatkozni es a jelenlegi kornyezetem egyre csak ront rajta. Hogy ne vegyem fel ezeket a dolgokat? Mit csinaljak, hogy visszanyerjem a regi onmagam, aki mert vallalni sajat magat?