Ti sem szeretitek az óraátálítást? Legjobban a gyerekeket sajnálom!

Miért nem lehet csak az egyik és azt megszokjuk és kész?

Mi az, hogy csak az egyik? Most előreállítottad, ősszel visszaállítod. Így áll helyre a rend.

Nem értem hol a tragédia ebben a dologban.. Mondjuk nincs itthon kisgyerek, de az én gyerekkorom nem volt olyan nagyon régen hogy ne emlékeznék rá. Mivel nem emlékszem hogy bármikor problémám lett volna belőle, ezért nem lehetett akkora probléma. Szóval senkinek nem okoz ellki törést. Másrészt amit most előreállítunk ("egy órával kevesebbet alszunk"), azt ősszel visszaállítjuk ("egy órával többet alszunk"), szóval nem ér veszteség senkit, ugyanúgy 365*24 óra az év (nagyjából).

Nem számoltam utána, de gondolom célszerű - és gazdaságilag indokolható is - úgy beállítani a napirendünket, hogy a napfényes órákhoz igazodjon. Másrészt a szülő legfeljebb leteszi a kicsi gyereket egy órával korábban aludni, legfeljebb egy órával kevesebbet játszik. Na abba belehalni biztosan nem fog.

Nekem jobban bejön a nyári időszámítás, bár tényleg a téli az eredeti, az csak öt hónap, míg a másik hét, ez is érdekes.

"Mint írtam legfőképpen a kisgyerekeket sajnálom, de úgy látszik az embereket ma már nem nagyon érdekli a másik csak kötelkedni szeretnek, de az nagyon megy! Tisztelet a kivételnek!"

Nem kell gyereket szülni. Túlnépesedett a Föld, és van egy csomó árva, akiket örökbe lehet fogadni, és akkor te rendelkezel afölött is, hogy az óraátállítás napján kaphasson egy szabadnapot a suliból. Ennyi - segítettél néhány gyereknek, hozzájárultál a probléma megoldásához.

A kérdésre is feleltem, nekem jobban tetszik a nyári időszámítás. Én sem szeretem az óraátállítást, jó nem ez a legnagyobb problémám. Az őszi átállításnál egy órával többet alhatok, ez kárpótol. :)

Nincs gyerekem és nem fogadtam örökbe, mert nem tudom nekik megadni, amire szükségük volna. Ezt tudom magamról, nem az a fajta vagyok; másutt teszem hasznossá magam. Vannak más dolgok, amik szintén értelmetlenül hosszadalmasak, mire sikerül eredményt elérni, ebből nekem is kijut, de nem akarom sajnáltatni magam; végigviszem akár így akár úgy. :)

Túlnépesedés - ez tény. Egy Nobel díjas etológus, már 1973-ban a civilizált emberiség első számú fő bűnének tartotta, de már a 30-as években is felmerült egyesek fejében. Gondolkodom, mielőtt beszélek (elég régóta már), az meg sem fordulna a fejemben, hogy irtsuk ki a felét, vagy akár egyetlen embert is.

"Miért is nem megy olyan gördülékenyen és egyszerűen egy örökbefogadás?"

Hát igen, ez tényleg jó kérdés. Biztosan nem az az oka, hogy a gyerek garantáltan jó helyre kerüljön, mert akkor a születésszabályozás is be lenne vezetve, sőt: talán preferálnák is az örökbefogadást.

Sokkal inkább az van mögötte, hogy elvegyék az ember kedvét és lehetőségét (te is egy példa vagy, örülök, hogy utánajártál), hogy még több ember szülessen, aki majd kiszolgálja azokat, akik képtelenek önmagukat ellátni, mert eleve azt az életcélt követik, hogy másokat kiszipolyozva élik életüket. Mutogatják a médiában az emberek nyomorát, hogy bűntudatot érezz, amiért neked sikerült önerőből elérni a célodat, míg mások szenvednek. Senkiért sem vagy köteles felelősséget vállalni, egyedül magadért. Nemes dolog segíteni másoknak, de csak akkor, ha nem a magad kárára teszed. Az az ember, aki nincs ráutalva a másikra, érdek nélkül tudja szeretni a többit. Aki rá van utalva, csak azt lesi, hogyan férkőzhet a másik bizalmába, mivel szüksége van rá. Egyszerűen nincs lehetősége rá, hogy feltétel nélkül szeressen.

Elnézést, tényleg nagyon elkanyarodtam, de elhiheted, hogy ez a téma nekem is szívügyem. Nem kötekedésből írtam, amit írtam.

Ha a korábbi linket elolvastad, akkor ezt is biztos láttad:

"A MAVIR 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg."

Kitartóan nem értem, hol az óraállítással a gond. Egy óráról beszélünk, nem többről!

Sőt, az összes magyar gyerek felnőtt (én is) az óraállítással együtt, akinek semmi, de semmi lelki törést nem okozott. Én személy szerint nagyon álságosnak tartom ezt a szöveget, hogy "Legjobban a gyerekeket sajnálom" mintha bármi bajuk lenne tőle. Egy órával tovább alszik vasárnap, és máris megvan a különbözet, na bumm. Gyerekem nincs, de találkoztam már párral, (hosszabb időre is, nagynénémék amikor unkaöcsém született, ott laktak majd egy évig nálunk) és egyiknek sem volt semmi, de semmi baja attól a hatalmas töréstől, amit egy, EGY óra jelentett. Akinek nagyon szigorú az időrendje (megjegyzem, ez is marhaság, gyerek az, nem gép...) annál is gond nélkül meg lehet oldani a csúsztatást, másrészről, nehogy már az óra szabja meg a gyerek életét :)

Akinek meg iskolába kell mennie, annál meg gond nélkül beiktatható ez a fél-egy órás alváseltolás, akár előtte is, mert nem titok, mikor van óraállítás.

De, nézzük a másik oldalról!

Március 24. kelt a nap 05:37-kor, lement 18:03. Tehát, egy rakat ember életéből minimum egy órányi napsütés elveszett, hiszen a legtöbben fél hét felé kelnek/indulnak. Cserébe sötétben ér haza/van otthon. Egy óra eltoláskor máris egy plussz napsütéses órát nyert, hiszen napkeltekor indul, és egy órát még ellehet (például a gyerekekkel, a szabadban, napsütésben).

De nézzünk extrémebb példád! Június 21, nyári napforduló dátuma.

Jelenlegi "időszámításban" tehát óraállítással, nyári időszámítás alapján a nap kel 04:45, lenyugszik 20:46.

Óraállítás nélkül kell 03:45-kor (Háromnegyed négykor már világos van, tehát hajnali háromkor már kezd világosodni!)

Cserébe háromnegyed nyolckor más sötétedne, tehát fél kilenc felé már totálisan sötét lenne. Vagyis az emberek sötétíthetnének be, ha nem akarnak ragyogó napsütésben aludni, cserébe jó hamar sötétedik, tehát elveszik az "értékes" idő része, amit, például, a gyerekeddel tölthetnél odakinn a szabadban. Cserébe pl a kisgyerek más fél négykor fenn lesz, hiszen világosodik...

Ezért olyan nagy ár egy óra különbözet, pláne szombatról-vasárnapra? :)