Hogyan állnál hozzá a kollégákhoz, akikről kiderül, hogy kétszínűek?

Gondold végig:

- ha engeded magad kifúrni, akkor nekik származik-e ebből anyagi előnyük. Kapnak-e több munkát, több pénzt, ha ott kevesebben dolgoznak? Ha igen, akkor az egész össze-esküvésnek ez a mozgatórugója. Igyekezz, hogy a főnökök legyenek a munkáddal, modoroddal, hozá-állásoddal megelégedve. Nem kell náluk "nyalizni", de igyekezz a főnökkel minél jobb kapcsolatba kerülni. A kollégák idővel majd észreveszik.

- ha anyagi előnyük nem származik belőle, akkor csupán emberi szimpátia-hiány a mozgató-rugó. Nem kell vele foglalkozni, olyan munkahely (közösség) nincs, ahol mindenki mindenkit szeret. Szerezz te is barátokat (szövetségeseket) a többi munkatárs között, és attól kezdve egyrészt nem fogod magad egyedül érezni, másrészt ha látják, hogy mások inkább veled szimpatizálnak, talán visszább húzzák a csápjaikat.

A régi dolgot ne hozd fel előttük, meglehet, hogy már réges-régen elfelejtették. Hiába próbálnád egy év után megmagyarázni, az már nem fog sikerülni. Felejtsd el, akármi is volt.

Egyelőre biztosan nem futamodnék meg, az a gyengeség jele, és ilyen könnyen nem adnám fel. Ne örüljenek! Ha majd olyan hely lesz kilátásban, ami több szempontból is jobbnak ígérkezik, mint ez, akkor viszont rögtön lépnék, nehogy lecsússzak róla!