Mit lehet a hazámról mondani?

Sok mindent lehet, lényeg a pozitív hozzáállás. Büszke lehetsz a történelmünkre, a természeti adottságainkra, a tudósainkra, művészeinkre és akár az emberekben is megtalálhatod a jót: a magyar vendéglátásnak párja nincsen :)

Ott van még a híres gasztronómiánk és a magyar nyelv egyedülálló, bár nehéz megtanulni egy külföldinek, mégis sokan ezért szeretnék.

És ami még jó, hogy ezt amíg végigírtam neked, még büszkébb vagyok arra hogy itt élek, a sok nehézség ellenére! :)))

A haza témánál nyugodtan meg lehet említeni azt is, hogy Magyarország nem haza! A haza ad is, és nem csak követel, a haza létbiztonságot ad, és nem állandó létbizonytalanságot, a haza szereti a gyermekeit, és nem üldözi őket el. A hazádban te vagy a király és nem a tolvaj, hazug kisebbség, vagy a nagyorrú bankár (lehet rasszistázni, de az igazság attól nem fog változni). Magyarország nem haza, hanem börtön, és munkatábor.

És mire lehetünk büszkék? Egyetlen dologra, hogy valami csoda folytán még létezik a magyar nemzet. Kb. ennyi. A történelmünket a széthúzás és az egymás ellen való áskálódás jellemzi. A legendás magyar vendégszeretet a külföldiek lehúzásán alapul. A magyar ételek finoman fogalmazva rohadtul egészségtelenek (na jó én is szeretem őket, de attól függetlenül azok). Amire én büszke vagyok az maga a táj, mert az ország szép. A nép maga undorító és alapvetően szolgának teremtetett, nincs egy önálló gondolat, itthon az intelligencia szinte bűnnek számít. És még lehetne mondani az érveket, de Magyarországnak semmi köze sincsen a hazához.