Az öregek miért szeretik tömni az unokájukat/családtagjukat ennivalóval?

Uramisten! Ki mondta azt neked, hogy 30-40 éve "gyakran nem volt hús, gyümölcs, cukor"?

Nem..tévedés. 30-40 éve teljes árubőség volt Magyarországon: nem hiányzott a világon semmi. Az egzotikus gyümölcsöt is megvehetted, ha tudtad, hol keresd (ananászt, ilyesmit).

Amit te írsz, az kb. a '60-as évek kezdetéig volt igaz, akkor is csak részben. Abban az időben valóban nehéz volt bizonyos fajta húsokat (pl. belsőséget, májat, pacalt, tüdőt) beszerezni - és valódi narancs helyett gyakran csak ún. "kubai narancsot" lehetett kapni. De hogy ne lett volna cukor?! Volt, mindig, mindenütt.

Lehet hogy igaz a mondás miszerint jobb adni mint kapni.

Régen mikor kicsi voltam és elmentem a mamámhoz akkor mindig adott csokit ha volt nála, mindig kérdezte hogy mit főzzön nekem.

Másik mamám aki még él, a mai napig ad csokit ha kapott vkitől pl szülinapjára:) pedig már nem vagyok gyerek.

"Nem..tévedés. 30-40 éve teljes árubőség volt Magyarországon: nem hiányzott a világon semmi. Az egzotikus gyümölcsöt is megvehetted, ha tudtad, hol keresd (ananászt, ilyesmit)."

Falun biztos nem... Akkor már elég jó volt a közlekedés, de még falu és város között így is óriási szakadék volt (és van ma is). Elhiszem hogy mondjuk Budapesten és nagyobb városokban már nem voltak problémák az ellátottsággal, de a vidékről ez nem modnható el...

Kedves előző!

Amit írsz, igaz. A városok mindig előnyösebb helyzetben voltak, de 30-40 évvel ezelőtt a falvak lakossága gyümölcsből/zöldségből még önellátó volt (és lehetett, mert a sáskahadak nem rabolták le a veteményeskertet, a gyümölcsöst, nem takarították be a terményt ahelyett, aki a munkájával előállította). A húsellátásra is igaz ez: az emberek többsége tartott sertést és baromfit: a füstölők és a tyúkólak kirablása korántsem volt még általános. Az ún. "háztájiból" tehát sok minden kikerült - cukor pedig falun is volt, amennyi csak kellett.