(M) ilyenek a japán emberek? (bővebben lent)

Nekem pl. ez jutott eszembe:

[link]

Valóban nem olyan laza figurák, mint pl. a mediterrán országban élők, de az nem igaz, hogy abszolút elzárkóznának a barátkozástól. Az meg, hogy fellökik egymást, hát ez se így igaz; nagy a tömeg, szóval ott nem olyan feltűnő, ha esetleg meglöknek az utcán, mint itthon.

Rólunk nem gondolták, hogy amerikaiak vagyunk, és kifejezetten örültek, ha az ő nyelvükön köszöntünk meg nekik v.mit.

Viszont az átlagember angolja nem a legfényesebb (nagyon nehezen tanulják meg az angolt, mert az ő intonációjuk teljesen más, egyes különálló hangokat nem tudnak kiejteni, pl. l és f hang), ezért mutogatnak. Érthető amúgy, csak nehezen.

Mikor ők jöttek hozzánk látogatóba, kapásból felismertek minket (pedig a mi látogatásunk óta eltelt több, mint 2 év), pedig ők meg az európaiakat látják tök egyformáknak.

Ott a házasságok érdekesen működnek, az asszony a ház "ura", ő osztja be a férje fizetését, és vezeti ház pénzügyeit - gyakori szurkálódó viccféle, hogy a férj zsebpénzt kap a feleségétől (ez olyasmi, mint nálunk a papucsférj kifejezés).

[link]

Itt találsz pár érdekeset.