Én vagyok az aszociális bunkó, vagy mások a túl tolakodóak?
Közmunkás vagyok, mert nem találok más munkát sajnos. Az a baj, hogy hiába a végzettségem - most mindegy, mi - azon a környéken, ahol lakom, ilyen munka nincs. A munkatársaim meg állandóan kérdezgetnek a magánéletemről, tanulmányaimról, és nekem már rohadtul elegem van ebből. Mi közük hozzá? Nem akarok velük barátságot kötni, munkatársak vagyunk, és kész. És akkor itt vége is van. Főleg ezek ilyen pletykás népek, ha bármit elmondanék nekik, már a fél város tudná, hogy Fazekas Csilla épp nem jár senkivel, de a legutolsó lovagja (én nem használom a pasi szót) Székesfehérvárott lakott.
(A név és a város kitaláció, csak példa.)
válasza:Nem veled van a gond.Munkahelyen nem árt visszafogottnak,és következetesnek lenni,ha magadról beszélsz,tehát teljesen érthető a hozzáállásod.Ha van olyan,akit régebb óta ismersz,és meg mersz benne bízni,akkor mesélj magadról bővebben,de ilyen pletykafészkeknek ne.Mondjuk az ilyeneknek tök mindegy,mert akkor meg azt fogják terjeszteni,hogy nem beszélsz magadról,milyen magadnak való vagy és ez milyen gáz,esetleg hozzá költenek egy két kitalált történetet.
Hát kívánom,hogy ne így legyen.
30/f
válasza:Érthető a problémád. Nekem mindig olyan erőltetettnek tűnik ez a munkahelyi haverkodás - mindegy, milyen munkáról van szó; lehet az egy építkezés is, vagy egy iroda.
Az embernek vagy szimpatikus a kollégája, és összebarátkoznak x idő után, vagy nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!