Vége egy barátságnak? Nem értem a helyzetet.
Több, mint tizenöt éves nagyon szoros barátságomnak lett vége tavaly november 15.-én.
Először nem gondoltam, hogy végleges, de mivel azóta nem jelentkezett, nem vette fel a telefonomat és elmúltak az ünnepek -amikor könnyebben lehet békülni- bele kell, hogy törődjek, ennek vége.
A történet:
15 éves korunktól a legjobb barátnők voltunk. Ismertük egymás, minden vágyát, titkát, gondolatát. Soha veszekedés köztünk nem volt, se sértődés. Maga volt az ideális barátnő. Büszkék is voltunk magunkra nagyon.
Ha valamelyikünknek segítségre volt szüksége a másik kérés nélkül ott volt...
Év elején megszületett az első gyermekem. Ő lett a keresztanya is természetesen. Még azt is megbeszéltük előre, hogy ha velem bármi történne, ő fogja felnevelni a kisfiamat...
Minden szép és jó volt. Legalábbis én nem vettem észre semmit, hogy bántaná.
Novemberben költöztünk és hívtam, hogy segítsen a pakolásban, takarításban. (két éve ő költözött, akkor ő hívott én mentem természetesen). Meg is ígérte, hogy persze ott lesz. De nem jött. hívtam vagy 5x, mire felvette és ingerülten közölte, hogy ne ugráltassam már. Ő nem fog nekem takarítani.
Csak néztem ki a fejemből. Tényleg eszembe sem jutott, hogy ez ugráltatás lenne és ő erre így fog reagálni. Ahogy ellenkező esetben én sem vettem ugráltatásnak vagy fáradtságnak.
Ezután egy hónapig nem hívtam. Megbántott és vártam, hogy ő hívjon fel. De ahogy jött a karácsony már nagyon hiányzott és nyeltem egyet, felhívtam. Persze nem vette fel.
Felhívtam a férjét is, ő elnézést kért, elmondta, hogy szívesen jött volna segíteni, így is készült aznap, de valamiért a felesége/barátnője begurult. Ő sem tudja miért...
Ennyi. Szerintetek?
Az érzéseim nagyon változatosak. Egyszerre haragszom rá és szomorú vagyok. Szeretném az egészet semmissé tenni de közben a büszkeségem nem engedi, hogy további békítő lépéseket tegyek.
Az biztos, hogy te neked ezek után nem kell "loholnod" utána. Nem érdemelné meg.
Sajnos a találgatások feleslegesek, mi sem tudhatjuk az okát.Én arra tippeltem, hogy a férje,barátja stb valakije elültette a bogarat az agyában, hogy csak kihasználod, de aztán leírtad a végén, hogy ez nem lehetséges..
Kérdező, ha egy barátság igazán fontos neked, hajlandó vagy az elveid alá menni úgymond és minden jótanács ellenére még 1 lépést tenni felé, 15 év annál többet ér, minthogy "na ha 2 hónapig nem békülünk akkor elmész te a... és a fene se görcsöl ezen".
Ami a baj, hogy mivel 15 évig nem volt semmi komolyan összezörrenésetek, nem tudtok mihez kezdeni avval, ha a másikat komolyan bántja valami. Mert valami egész biztosan történt - én gyanítom, hogy valami gyerekkel kapcsolatos - és nem hajlandó beszélni róla. Meg kell tanulni ilyenkor is kezelni a másikat.
Remélem rendbe tudjátok hozni a dolgot.
Én elmennék hozzá és megkérném, őszintén mondja el, mi a gond. Nem adnám fel, egy 15 éves barátságot nem lehet egy kézlegyintéssel leírni.
Legyél vele türelmes és megértő, leggyakrabban azok viselkednek így, akik valamiért el akarják riasztani maguktól a hozzájuk közel állókat. Ennek oka lehet egy komoly betegség is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!