Az 1980-as években tényleg mackóruhában jártak a gyerekek suliba, illetve fehér zokni-szandi párosítás elfogadott volt?
Igen, de inkább az alsósok körében volt elfogadott. Távolról sem járt mindenki abban, csak időnként.
Pl. én legtöbbször bársonynadrágban jártam, később farmert is kaptam, és csak ritkán mentem melegítőben. De az akkor divatos neve a szabadidőruha volt.
De az sem mindegy, milyen melegítő volt, mert pl. egy Adidas más megítélés alá esett, mint egy semmilyen.
Meg volt divatja a gyűrt melegítőnadrágnak is (susogós gatya), még neonszínekben is lehetett kapni, de ez már inkább a 90-es évek eleje.
Zokni, szandál teljesen természetes volt, de csak a gyerekeknél. Kamaszok, felnőttek (nők) már anélkül hordták.
Nem jártunk mackóban suliba!!! Azt csak otthon vagy a kertben hordtuk.
Viszont fehér zokni-szandi igen, s volt még répanacink, felhajtott szárú farmerunk, japán ujjas pólónk, mikiegeres minden, denevérujjas miniruháink/pólóink/pulcsijaink, ujjatlan pólók (de nem spaghettipánt), válltömésünk, ezüstszál a kötött pulcsiban, na és neonszínű minden (pink, sárga, zöld – mint a kiemelőfilcek)... A cipellőinket meg most Ti, mai tinik, újra hordjátok...
De a GÁZ nem ez..., hanem hogy az osztályfényképeken kisdobos- és úttörőnyakkendőt kellett kötnünk, s minden iskolai ünnepségen egyenruhában feszítve a proletariátus hatalmát dicsőítő munkásmozgalmi indulókat kellett énekelnünk...... Hej, te bunkócska, te drága..... Föl, föl, te éhes proletár..... Szövetségbe forrt szabad köztársaságok......
Az iskolai élet egyenlő volt a munkásmozgalmi élettel, a suli egy úttörő csapat volt, az osztály úttörő raj, azon belül 3 örs... örsvezetővel, zászlóssal, titkárral... MINDENT átszőtt ez a métely...
Jaj, Istenem, ahogy ezeket így felidézem, nagyon sok harag jön fel bennem... Diktatúra volt, kőkemény diktatúra... spiclik mindenhol, jelentések, megfigyelések, félelem, hallgatás, tabuk... Tudtuk, hogy a szüleinket, nagyszüleinket még börtönbe zárták, kitelepítették, meghurcolták, kirúgták, elvették mindenüket, sokan emigráltak nincstelen földönfutóként. Az itthon maradók pedig egy egész másik világban kellett helyt álljanak, mint amiben felnőttek... Minden tiszteletem az övék. Nekünk, gyerekeknek próbálták könnyűvé tenni, nem mesélték el teljes mélységben a rettegésüket, a megpróbáltatásaikat. Mi csak nevettünk az úttörőnyakkendőn... pedig VÉRESEN komoly volt...
Nem sejtettük, hogy hamarosan vége......
„Holtvágányra döcögött végül a kopott vörös villamos”
http://www.youtube.com/watch?v=W_rI2pEfFic
(Kányádi Sándor versét a Kaláka zenésítette meg)
Életemben nem hordtam szandált, még a 80-as években sem. :) Mackóba sem járt nálunk senki suliba. Viszont Trapper farmerom, meg Alföldi papucsom az volt nekem is. :)
A szandálról jut eszembe, hogy az alapján is meg lehetett különböztetni a németeket, hogy a tokosok (keletnémetek) ilyen eszméletlen ronda egypántos szandálta hortak. :)
Nekem felvilágosult szüleim voltak, szandált csak mezítláb adtak rám kiskoromban is :)
De a szandál az akkor is csak óvodásokon meg alsó tagozatosokon volt gyakori, meg a lányoknak osztályfényképezésnél, meg iskolai ünnepségeken fehér zoknival meg fehér harisnyával. Fiúk ötödik osztály felett már akkoriban sem hordtak szandált. Sportcipő zokni nélkül, az viszont menő volt nyáron.
Mackóruha suliba, erre már én sem emlékszem, talán a hatvanas-hetvenes években. Osztálykiránduláson még igen, azt hiszem. Farmer is volt azért, Jugóból hozta mindenki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!