Angliában milyen au-pair-ként dolgozni? Milyenek a családok? Milyen tapasztalataitok vannak angol barátainkkal?

En 1998 vegen mentem ki es az elso 3-4 honapot egy erdos videken toltottem. Ekkor meg szinte 0 angolom volt, de a gyerekek (8-10 evesek) gyorsan megtanitottak. Az udvaron egy garazsszeru volt a lakasom es nagyon klassz volt minden (kiveve a horcsogmeretu pokokat!)

Aztan Londonba kerultem egy 3 fiu/1 dilinyos anyuka csaladhoz. A no hulyesegeit leszamitva jol ereztem magam. Foleg azert, mert tobb regi oszt.tarsam is UKben volt; volt egy idoszak mikor 7en voltunk kint. Telefonon fecsegtunk (akkor emailt meg nem nagyon hasznaltam) illetve 7vegente kereokiztunk a sarki pubban.

Megismerkedtem a baratommal akivel az uccso evben osszekoltoztunk es live-out nanny lettem egy tunderi csaladnal. A no nagyon laza volt, a ket kislany kicsit hisztis, de ekkor mar eljutottam arra a szintre, hogy nem erdekelt, hogy milyen felnottek lesznek ezekbol a gyerekekbol mert nem az enyemek; en elsosorban vigyazok rajuk es nem nevelem oket. Onnantol mar eleg laza volt, mert nem stresszeltem magam ha hiszti volt.

Raadasul a live-out dolognak koszonhetoen konnyebben elvalasztottam a munkat az eletem tobbi reszetol. Ugye mikor egyutt laksz veluk akkor ez nehez.

Ezzel a csaladdal evekig tartottam a kapcsolatot, sot meg egy svajci telelesukre is meghivtak, csak a vonatjegyet fizettem, adtak szallast, kajat, siruhat, siberletet stb. Nagyon kiraly volt es tenyleg orultunk egymasnak a kicsikkel (akik addigra mar kicsit nagyobbak lettek:)

Kocsmazasok alatt sok angollal ismerkedtem, de foleg nemzetisegi barataim voltak, hisz mindvegig suliba jartam ahol szinte felevente cserelodtek az osztalytarsak. Innen nezve mar csak a pozitivra emlekszem es ha ujra kene csinalni ugyanugy vallalnam. Szerintem nagyon jo eletfelkeszito tapasztalat amellett, hogy nagyszeru angol gyakorlasi lehetoseg:)