Magyarországon élő, magyar íróból lehetne világsikerű író reálisan nézve?

Nekünk nem nehezek a külföldi nevek és helyszínek? Miért kenne ez más a magyarok esetében?

Elég sok írónk,költőnk volt és van,akinek a műveit több nyelvre is lefordították. A maiak közül pl. Eszterházi,Nádas,Spiró és még lehetne sorolni őket.

Lőrinc L. László könyveit Amnerikában is zabálják az emberek. Sok kitűnő költőnk és írónk alkotásait fordították le számos idegen nyelvre.

Attól, hogy nem ők folynak a csapból is, még ismertek.

Most hirtelen beugrott az hogy magyar emberek helyszinek stb.

Ki fogtok akadni Horn Cölöpök irása világsikernek is mondható.

Kint jobban vették mint itt pedíg jó iromány.

A legtöbb Kertész Imrét bíráló valójában soha nem olvasta műveit, ez kiderül mikor a zsibó siránkozásról meg a holokauszt népszerűsítéséről kezdenek ezzel kapcsolatban zagyválni.

A külföld szó kicsit, tágabb értelemben , mire is célzol?

Mert külföld lehet európa ázsia afrika amerika ausztráli országai, de az usa lakosainak jelentős része azt sem tudja hogy mi magyarország, igaz azt sem mi a molekula.

véleményem szerint a könyvek nem attól jók hogy ki vany milyen nemzetíségű iró irta, egy normális olvasót ez nem érdekli, az olvasót az irásmód az ábrázolás és a cselekmény érdekli, és ha nem az anyanyelvén irták akkor nagyon jó műfordítónak kell lenni hogy visszaadhassa azt amit az iró saját nyelvén alkotott.

"Lehetne világsikerű író"

Volt és van. Herczeg Ferenc, Tormay Cécile.

Fordítás, marketing és politikai hinterland kérdése.

Az előbb felsorolt balliberális és gyakran olvashatatlan írók mindegyike politikai marketinggel lett ismert.

Szubjektív a megítélés, de én pl. még soha életemben nem találkoztam sem Esterházy, sem Spíró, vagy Nádas olvasóval. Felejthető, középszeintű írók, akik politikaia balliberális marketing nélkül elfelejtett írók lennének.

Vagy mint ez a legutóbbi, ez a Kertész Ákos. Nem jegyzik sehol, senki nem olvassa és a jelző is kétséges esetükben.

Egy budapesti, aszfalt-nyavajgó író, aki sztárolnak, mitől is lenne "magyar", ha képtelen "magyar szemüvegen" keresztül látni a világot?

Pedig a világot ez a speciális "íz" érdekelné, nem olyan, amiből otthon, náluk is 12 egy tucat.

nagyon sok tehetséges fiatal magyar író van. Hogy mást ne mondjak, figyelemre méltó Pozsonyi Ádám, vagy Szalay Károly. Szentmihályi Szabó is kiváló és élvezhető.

Egy író sikere mindig onnan ered, amikor egy-egy mondatát az emberek megjegyzik és beszélnek róla, baráti társaságban, asztal mellett idézik.

Vajon ki idézi Kertész Imrét vagy Ákost? Nem idézik. mert nincs mondanivalója. csak fecsegésük van. Abból meg az angolszász kultúrában is éppen elegendő középszerű található. Minek fordítanának le akkor még egy középszerűt?

Horn Gyula Cölöpei? Bocsássunk meg, de ez a könyv nem irodalom. Szerzősége? Hány néger dolgozott rajta? Mert ez is egy szakma lett közben - más helyett megírni egy könyvet.

Szóval, fel a fejjel, van esély. Göröngyös, fájdalmas az út, de van esély. De írónak lenni, őszintének lenni és főleg magyarnak lenni, mindig is nagy kaland volt. Ki ne hagyja!

Bocsánat, tényleg kihagytam Lőrincz L. Lászlót (Leslie Lawrence) ő is kiváló példa. Olvasható, élvezetes, és a szellemisége elbűvölő. Nem csodálkozom a sikerein.

Szóval "a mindenséggel mérd magad" - de a colour local fog külföldön kuriózummá, pikánssá, desszertté, érthetővé tenni. A főétkezést - sajnos - az angolszászok lestipistopizták. de van hely a Nap alatt.

És hogy a helyszínek nevei magyarok... nagy kaland... erre találták fel a lábjegyzetet és az ajánló sorokat. Gondoljon csak Verne Gyulára (Jules Verne), a Sándor Mátyásra (Mathias Sandorf). És a regénye magyar helyszíneire... Megszokja, érti és élvezi... akár még a francia is, aki köztudottan "finnyás" a nem francia dolgokra.